Ukrán, vagy legalábbis ukránbarát csoport lehet felelős az Északi Áramlat gázvezetékek ellen elkövetett szabotázsakciókért – jelent meg az amerikai és német sajtóban. Az amerikai New York Times hírszerzési forrásokra hivatkozva számolt be erről, a német sajtó (mások mellett a Die Zeit) a hivatalos vizsgálatokból származó nem hivatalos információkra hivatkozott.

Állítólag a vezetékek elleni támadást egy ukrán, vagy ukrán és orosz hátterű személyekből álló csoport követhette el, akik egy ukrán tulajdonban lévő lengyelországi hajótársaságtól béreltek ehhez egy jachtot, amin a nyomozók megtalálták a felhasznált robbanószer maradványait. A német ügyészség annyit megerősített, hogy vizsgálták egy ukrán tulajdonban lévő lengyelországi hajótársaság egyik hajóját.

Várjuk ki a végét!

Hivatalosan az értesüléseket nem erősítette meg senki. Kijev kategorikusan tagadja – ezúttal Zelenszkij elnök egyik tanácsadója –, hogy bármi köze lett volna a szabotázsakcióhoz. Ez persze nem jelenti, hogy az akcióban ne vettek volna részt ukrán állampolgárok, vagy azt ne követte volna el saját szakállára egy ukránbarát szervezet.

Boris Pistorius német védelmi miniszter türelemre intett, mondván: meg kell várni a hivatalos vizsgálatok és nyomozások végét. Szerinte még ha a bizonyítékok valóban egy ukrán/barát csoportra is mutatnak, egyelőre pont annyira valószínű, hogy tényleg egy ukrán/barát csoport volt, mint hogy valaki más, aki Kijevre próbálja kenni a támadást. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szintén azt nyilatkozta, hogy a vizsgálatok még nem zárultak le, nem tudni, ki követte el a szabotázst, a vizsgálatok végét meg kell várni.

Boris Pistorius

AFP / DPA / Moritz Frankenberg

Érdekes módon Moszkva alaposan felháborodott az egészen, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő figyelemelterelésnek, „koordinált fake news-kampánynak” nevezte a kiszivárgott információkat, és megkérdőjelezte, hogy az USA hogyan élhet bármiféle feltételezésekkel, adva, hogy nem folytat saját vizsgálatot. Moszkva narratívája az első pillanattól kezdve az, hogy a szabotázst a Nyugat hajtotta végre. Ez alatt főként az USA-t értik, amely mindig is ellenezte az Északi Áramlat 2 megépítését, illetve általában nehezményezte, hogy az EU ennyire függ az orosz energiahordozóktól. Moszkva szerint persze az amerikaiak csak azért berzenkedtek, mert minél kevesebb orosz gázt vesz Európa, annál több amerikai LNG-t (cseppfolyósított földgázt).

Ukrajna megtámadása óta különösen az az orosz propaganda által előadott narratíva, hogy az egész az USA érdeke. Ezt a magyar fideszes-állami propaganda is terjeszti, sőt ami azt illeti, még maga a miniszterelnök is tett olyan utalásokat, hogy meg kell nézni, ki jár jól a háborúval és a szankciókkal. Épp csak nem kacsintott közben.

Lehet, hogy sose lesz vége

Szóval biztosat nem tudni, az érintettek tagadnak, a kiszivárgott információkkal és az azokból levonható következtetésekkel mindenki elégedetlen. Mindebből egy dolog következik biztosan, ami persze már az elején sejthető volt: jó esély van rá, hogy sosem fog kiderülni, ki követett el szabotázst az Északi Áramlatok ellen.

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték gázszivárgása a dán Balti-tengeri Bornholm szigeténél, Dueodde-tól délre.

AFP PHOTO / DANISH DEFENCE

A vizsgálatok során talán megtalálják azokat a személyeket, akik elkövették az akciót – talán nem. De még ha meg is találják őket, könnyen lehet, hogy arra nem lesz bizonyíték, ki rendelte meg a szabotázst. Vagy ha lesz is bizonyíték, az nem lesz annyira egyértelmű, hogy a feltárt megrendelő ne tagadhatna.

Mivel az akciót senki sem vállalta magára, szinte biztosra vehető, hogy a gyanúsított megrendelő akármiféle bizonyítékok fényében is tagadni fog. Ha az egy állam kormánya lenne, és a bizonyíték nagyon egyértelmű, a kompromittált vezető megpróbálhatja eltolni magától a felelősséget, mondjuk úgy, hogy keres egy bűnbakot maga alatt.

A javítás nincs napirenden

Az Északi Áramlattal kapcsolatos másik fontos, friss információ, hogy a vezetékeket üzemeltető konzorciumok a vezetékek lezárására, esetleg lezárására és konzerválására készülnek. A Reutersnek nyilatkozó egyes források szerint Moszkvában elveszett projektekként tekintenek az Északi Áramlatokra, amelyeket soha többé nem fognak használni. Más források szerint erre némi esélyt azért látnak, azt feltételezve, hogy ha az EU által jelenleg nagy mennyiségekben importált LNG ára jelentősen felmegy, akkor újra felmerülhet az orosz gáz vásárlása.

A konzerválás úgy nézne ki, hogy a csöveket lezárják, belülről pedig a további korróziót megakadályozó bevonattal látják el. Mindkét vezeték két csőből áll, az Északi Áramlat esetében minkettő megsérült, az Északi Áramlat 2 esetében az egyik még ép. Utóbbit egyébként sosem használták, az Északi Áramlat 2 elkészült ugyan, de Németországban késlekedett az engedélyezése, aztán Oroszország megtámadta Ukrajnát. Egyébként az Északi Áramlat 1 sem működött már a novemberi szabotázs idején, a szállításokat a Gazprom már a nyáron karbantartásokra hivatkozva leállította.

Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Képünk illusztráció

MTI / EPA / Clemens Bilan

Amiről nincs szó, az a sérült vezetékek javítása. Holott ez elvileg lehetséges lenne, még ha költséges is. De nyilván teljesen fölösleges, ha belátható időn belül nem használnák őket. És ezek szerint az érintettek (az orosz állami Gazprom és nyugati energiacégek) úgy látják: belátható időn belül nincs rá esély, hogy a vezetékekre szükség lenne.

Olyan nem lesz, mint volt

Ami racionális feltételezés. Még akkor is, ha túlzás lenne azt állítani, hogy Európa megoldotta az energiaproblémát. Szakértők már tavaly ősszel, mikor már látszott, hogy a gáztározókat sikerült megfelelően feltölteni télre arra figyelmeztettek: a következő tél lesz az igazán nehéz, 2022 első felében a tározók feltöltésébe ugyanis még sok orosz gáz érkezett. Mivel a tél enyhe volt, ellátási gondok fel sem merültek, ráadásul Európa az alacsony téli fogyasztás miatt relatíve magas töltöttségi szintekkel vághat neki az idei betárolási szezonnak. Ezzel együtt továbbra sem áll rendelkezésre elegendő infrastruktúra az orosz import teljes kiváltására, ahhoz továbbra is jelentős fogyasztáscsökkentés kellene az alternatív importforrások bevonása mellett.

Egyelőre nem látszik a háború vége, de még ha holnap véget is érne, akkor is évekbe, de inkább évtizedekbe telne, mire Moszkva és a nyugati országok viszonya normalizálódna. Az Európai Unió pedig beleértve – egy kivételével – az összes tagállamát külön is eltökéltnek tűnik az orosz energiafüggőség felszámolásában, vagy legalábbis minimalizálásában. Jelenleg nincs olyan, reálisnak tekinthető optimista forgatókönyv, amely szerint a dolgok hamarosan úgy mennek majd, mint régen.

Az Orbán-kormány egyedül maradt

Az Európai Unióban ma egyetlen kormány van, amelyik mégis mintha olyan külpolitikai irányt követne, ami ezt feltételezi: Orbán Viktor vezeti. A miniszterelnök utalt is rá, hogy – szerinte – a világnak ebben a részében Oroszország megkerülhetetlen tényező, és az is marad. A magyar kormány már-már nyíltan Moszkva-barát, ezzel olyan szoros szövetségeseket is sikerült elidegenítenie, mint Lengyelország.

Ennek a politikának rövid távú haszna nem látszik. Magyarországra még érkezik orosz gáz és olaj, de ugyanez igaz például Szlovákiára, pedig Pozsony sem öltötte magára az orosz csatlósállam köntösét.

Középtávon – ahogy az Északi Áramlatok helyzete mutatja – sem reális a viszonyok normalizálódása, így az sem, hogy a Moszkvával ápolt jó viszonynak különösebb pozitív hozadékát érvényesíteni lehetne.

Nyitóképünkön a svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Fotó: MTI / EPA / TT Hírügynökség / Svéd parti őrség