Majdnem háromszor akkora a magyar infláció, mint az EU-é

Már csak a visegrádi országokban két számjegyű az infláció – derül ki az Eurostat friss adataiból. Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet, mint bárhol máshol az EU-ban.

Majdnem háromszor akkora a magyar infláció, mint az EU-é

Az egy hónappal ezelőtti 6,4-ről 6,1 százalékosra lassult az Európai Unió inflációja – számolt az Eurostat. A friss adatok szerint júliusban az EU 27 tagállamából 23-ban már egy számjegyű az áremelkedés üteme, és regionális szinten elég könnyű belőni, hol van a baj: a négy ország, ahol még 10 százalék fölötti az az infláció, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország.

Persze a visegrádi államokon belül is két külön kategóriára érdemes bontani az országokat: van Magyarország, és van mindenki más. Nálunk 17,5 százalékos az infláció, a másik három visegrádi országban pedig pár ezrelékponttal van csak a 10 százalékos lélektani határ fölött.

Az is jól látszik a korábbi másfél év számaiból, hogy a régiónk másik három országa hosszú ideje nagyjából együtt mozog, Magyarország teljesen külön utat jár be. Nálunk a rezsi és az üzemanyagárak nyomott áron tartása sokáig visszafogta az inflációt, amióta viszont elengedték ezeket, sokkal durvább a helyzet, mint bárhol máshol.

A magyar infláció már 2021-ben is volt néhány hónapig az EU legmagasabbja – csak akkor az 5 százalék környéki szinteken ez még annyira nem tűnt fel. Aztán 2022 novembere óta már sorozatban a kilencedik hónapban a mienk a legdurvább áremelkedési ütem a 27 ország közül.

A KSH egyébként egy kicsit más módszertannal dolgozik, mint az Eurostat, így jöhetett ki most egyetlen ezrelékponttal alacsonyabb magyar szám, mint a KSH szerint. A különbség lényege az, hogy az Eurostat azt számolja, amit az adott hónapban megvásárlunk, a KSH pedig azt, amit abban a hónapban kifizetünk. Ez normál esetben ilyen egy ezrelékpontos különbségeket okozhat, majd augusztusban lesz érdekes, mert az Eurostatnál akkor már ki fog kerülni a bázisból a rezsicsökkentés tavalyi elengedése, a KSH-nál pedig ez csak szeptemberben történik majd meg.

A problémák azért persze még nem múltak el, a 27 országból 7-ben gyorsult az infláció júniusról júliusra. Persze mi vágyakozva tekinthetünk az olyasmi számokra, hogy mondjuk Spanyolországban az 1,6-ról 2,1 százalékosra növő infláció a baj, vagy hogy Luxemburgban megduplázódott, 1-ről 2 százalékosra nőtt. De ez azért mutatja, hogy a drágulással továbbra is kell foglalkozniuk a nyugati gazdaságpolitikusoknak is.

Arról sem érdemes elfeledkezni, hogy ugyan a magyar kormány most azt hirdeti, hogy a legeslegfontosabb cél 10 százalék alá levinni az inflációt, és valószínűleg már most elkészültek előre azok a győzelmi dicshimnuszok, amiket majd az év vége felé, amikor ez tényleg sikerülni fog, elzenghetnek, de eközben még egy 7-9 százalékos infláció is elég magas. Ez problémát okoz az EU sok helyén még most is, van viszont öt állam – Görögország, Dánia, Ciprus, Spanyolország és Luxemburg –, ahol már most bent van az infláció abban a 2-4 százalék közötti sávban, amely az MNB célja is lenne. A belga 1,7 százalékos infláció pedig azért nem lenne jó Magyarországon, mert az itteni jegybanki célok szerint már túl alacsonynak is számítana.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Aktuális pályázatok

Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.