Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A kormány törölt két olyan projektet a az Európai Bizottságtól kért kedvezményes helyreállítási (RRF) hitelkeretet lehívó kérelmének végleges verziójából, amelyek az orosz kőolajról és földgázról való leválásunkat segítenék – derül ki a Portfolio cikkéből. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy a törlés maga nem jelenti azt, hogy a kormánynak nem állna szándékában végrehajtani a beruházásokat, sőt nagyon is valószínű, hogy megvalósítja őket, csak éppen más forrásokból.
A törölt projektek az alábbiak:
- Az „Adria vezeték kapacitásbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése” beruházási címszó alatt két konkrét beruházási célt fogalmazott meg a kormány. Mindkettő egyértelműen elősegíti az orosz kőolajról való leválást, hiszen egyrészt a horvátok felől az Adria vezeték kapacitását bővítenék, ahonnan a Mol Dunai Finomítójába, illetve a pozsonyi finomítóba tud jutni tengeri, nem orosz eredetű kőolaj, másrészt a Dunai Finomító területén olyan beruházásokat lehetne végrehajtani, amelyek az orosztól eltérő kőolajok feldolgozhatóságát, a 30 százaléknál magasabb bekeverési arányt segítenék elő.
- A „Nagynyomású földgáz vezetékhálózat kapacitásbővítése” beruházási címszó alatt a kormány szintén két beruházási célt fogalmazott meg: a román-magyar interkonnektor kapacitásbővítését, illetve a szlovén-magyar földgáz összekötő gázvezeték kiépítését, azaz két nem orosz eredetű forrásból tudna földgázhoz jutni, miután a románoknál meginduló gázkitermelésből Magyarország is tervezett érdemi volument vásárolni.
Nagyon gázos a kormány uniós ezermilliárdokért összerakott energiaterve
A lakossági energiatakarékossági felújítások és a megújulók támogatása helyett a kormány hatalmas összegeket költene a gázinfrastruktúra fejlesztésére. Uniós pénzből finanszíroznák a Mol leválását az orosz olajról - miközben a kormány százmilliárdokat von(t) el az olajmultitól különadóval, árstoppal. Az állami MVM és Mészáros Lőrinc Opusa is uniós pénzből fejleszthetne.
Az RFF hitelkereten belül 9,6 milliárd euró lenne elérhető a kormány számára, azt viszont már tavasszal jelezte, hogy ebből 6,6 milliárdot tervez lehívni, majd a júliusi társadalmi egyeztetésre bocsátás idején már csak 4,8 milliárdról volt szó. Ez az összeg csökkent most a benyújtás idejére 3,9 milliárd euróra.
A hitelkérelem benyújtásának végső határideje csütörtök éjfél volt, mostantól az Európai Bizottságnak két hónapja van értékelni a dokumentációkat, majd, ha jóváhagyja azokat, akkor a tagállamokat tömörítő Tanács egy hónap alatt dönt majd arról, hogy a magyar kormány rendelkezésére bocsátja-e a keretet.
Ez persze még korántsem az út vége, hiszen ha a Bizottság és a Tanács is rábólint, attól még nem kapunk egy lyukas europetákot sem, ugyanis nem a pozitív döntés, hanem a folyósítás feltétele, hogy a kormány teljesítse az Európai Bizottság által szabott 27 szupermérföldkövet. Bár ez nem meglepő módon a magyar kormány szerint nem így van, az illetékes miniszter, Navracsics Tibor a lap szerint ugyanis arról beszélt, hogy szerintük eltérő a folyósítási feltételrendszer a támogatási és a hitel láb esetén.
Beküldte energiatervét Brüsszelnek a kormány, a jelek szerint a civilek szavára nem adtak
Beküldte az Európai Bizottságnak az uniós helyreállítási alap energetikai fejezetére vonatkozó terveit a kormány. Azt várják, hogy ettől majd nő az energiaszuverenitás, de nem látni, hogy a terv javítását célzó civil javaslatokat érdemben megfontolták volna.
Jó kérdés azonban, hogy miért csökken ennyire rohamosan a kormány által felvenni szándékozott hitel összege. Erre több válasz is van, a kormányé az, hogy Brüsszel, vagyis hogy az EB kérte a keret csökkentését, és egyébként is drágulásokhoz vezetne a többletforrások felhasználása.
A Portfolio szerint ugyanakkor fontos szempont, hogy elment két év az RFF körüli vitákkal, miközben a beruházásokat 2026 nyaráig be kell fejezni, amire így egyszerűen nincs idő. A magyar költségvetés állapota sem teszi lehetővé a fejlesztések nagy számát, mivel az RFF utófinanszírozásos struktúrában működik, azaz a beruházások jelentős részét a kormánynak kellene előre megfinanszíroznia.
A hitelkeret lehívása továbbá rögtön beleszámít a GDP-arányos adósságrátába, amelynek csökkentése elemi érdeke a kormánynak a befektetői és hitelminősítői bizalom fenntartása érdekében. Több, a kormány által is az RFF hitelkeretéből finanszírozni tervezett projektről kiderült, hogy az EB nem hajlandó rájuk pénzt adni, így ki kellett venni őket a tervek közül.
