Beküldte energiatervét Brüsszelnek a kormány, a jelek szerint a civilek szavára nem adtak

Úgy tűnik, nem hallgatott a kormány a szakértő civilekre, és anélkül küldte be az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv energetikai fejezetére vonatkozó fejezetét az Európai Bizottságnak, hogy a kérésüknek megfelelően újra megnyitotta volna a tervezet előzőleg a nyár közepi szabadságolások idején két hét alatt letudott társadalmi véleményezését.

Mint az Energiaügyi Minisztérium fogalmazott, az ebben foglalt több mint 2300 milliárd forint összértékű fejlesztés megvalósítása erősíteni fogja az ország energiaszuverenitását, és kiegyenlítettebbé teszi az energiaátmenetet, de a benyújtásáról kiadott közleményében nem utaltak arra, hogy figyelembe vették volna a tervvel kapcsolatos szakmai kritikákat, amiből pedig bőven akadt korábban:

Nagyon gázos a kormány uniós ezermilliárdokért összerakott energiaterve

A lakossági energiatakarékossági felújítások és a megújulók támogatása helyett a kormány hatalmas összegeket költene a gázinfrastruktúra fejlesztésére. Uniós pénzből finanszíroznák a Mol leválását az orosz olajról - miközben a kormány százmilliárdokat von(t) el az olajmultitól különadóval, árstoppal. Az állami MVM és Mészáros Lőrinc Opusa is uniós pénzből fejleszthetne.

A pénteki minisztériumi közleményben a következő fejlesztéseket emelték ki:

• a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, valamint a megújuló energiatermelés és -felhasználás fokozása – erre szánják a források legnagyobb részét, összesen 460 milliárd forintot –, ide tartozik még, hogy ötven új meteorológiai állomást telepítenének, a pontosabb időjárás-előrejelzés révén pedig jobban tervezhető lehet a naperőműves termelés;
• az ipar zöldítése – ebbe beleértik a felhasznált energia zöldítését, de a zöld gazdasági gyártókapacitások növelését is;
• a geotermikus energia, a hidrogén a biogáz és a biometán szélesebb körű hasznosítása;
• a zöld gazdaságban foglalkoztatható szakemberek képzése, átképzése;
• az energiahatékonyság javítása – a vállalkozások, a középületek és a lakóingatlanok esetében is, amivel éves szinten 343 gigawattórával tervezik csökkenteni a primerenergia-felhasználást;
• az energiaközösségek kibővítése;
• az energiatárolás elterjesztése;
• “a környezetkímélő és energiatakarékos vasút” üzembiztonságának és szolgáltatási színvonalának növelése a Szeged–Röszke vonal villamosításával és hét vidéki alállomás berendezéseinek cseréjével, felújításával.

Emellett jelezték, hogy a nyáron közzétett tervezetet újdonságokkal is kiegészítették:

• az energetikai digitalizáció támogatása, amivel az iparág 35 cégénél növelnék a szolgáltatások biztonságát – ez új informatikai eszközök beszerzését, integrált digitális csatornákat kiépítését jelenti, amivel a tervek szerint egyszerűbbé, kényelmesebbé és gyorsabbá válna az ügyintézés,
• támogatnák a vállalkozásokat elektromos járművek beszerzésében,
• több mint száz új elektromosjárműtöltő-állomás létesülne úgy, hogy az elektromos nehézgépjárművek is könnyebben átjuthassanak az országon.

Hogy az energetikai fejezet megvalósítása mit jelenthet majd a gyakorlatban, az alábbi cikkben foglaltuk össze:

Hogy működhet a gyakorlatban az új rezsicsökkentés, amit a kormány megígért az EU-nak?

Energiaspórolásra ösztönzés helyett megint pazarlásra noszogatná a lakosságot az Orbán-kormány minap közzétett tervezetcsomagjának rezsireformáló intézkedése. A kabinet a RepowerEU-forrásokért fűt-fát ígér Brüsszelnek, de a koncepció java része tényleg jónak tűnik. A lakásfelújítási program viszont továbbra is mostohagyerek: már a terve is csak a kirakatba jó.