47 százalékos részesedést vásárolt Jellinek Dániel Indotek-csoportja az Auchan magyar boltjaiban, illetve a boltok előterében működő üzlettér 100 százalékát is megvette. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy NER-közeli kézbe került az Auchan, de az összkép azért bonyolult, és az sem igazán világos, hogy a NER mit nyerne ezen.

Annyi biztos, hogy a kormánynak évtizedes célja az, legalábbis a szavak szintjén, hogy legyen egy igazán sikeres nagy magyar üzletlánc. 2010 után úgy tűnt, a CBA kapja meg ehhez a hátszelet de végül az igazán nagyokhoz nem tudott felkapaszkodni. Az országban működő multik pedig a hatékonyabb működésük és a kiterjedtebb beszerzési forrásaik miatt olcsóbbak tudnak lenni a magyar versenytársaiknál – a NER nagyvállalkozói eddig ezért sem nyomultak be ebbe a szektorba.

Egyedül maradt Magyarország: az EU 27 tagállama közül 26-ban most már egy számjegyű az infláció, a kivétel mi vagyunk. Azért hátradőlni nem lehet más országokban sem, 5 százalék környékéről 2-3 százalékra levinni az inflációt nagyon nagy feladat. Ráadásul bármilyen energiaválságra még mindig elég rosszul reagálna a kontinens, és az élelmiszerek ára is magas.

A kontinens egyik legnagyobb gazdasági kérdése most az, hogy mi lesz Németországgal. Ez lehet a világ egyetlen olyan nagy gazdasága, ahol 2023-ban recesszió lehet, és jókora reformokra volna szükség ahhoz, hogy helyreállítsák a versenyképességet. Azt pedig, ha a német gazdaság visszaesik, természetesen Magyarország is alaposan megszenvedheti.

Elkészült a Pénzügyminisztérium az őszi adócsomag tervével. Arról nincs szó benne, hogy az üzemanyagok jövedéki adója máshogyan változna, mint ahogyan a tavasszal megszavazták, vagyis maradhat egy jókora adóemelés. Ha minden így maradna, akkor jövőre újra kellene reklámadót fizetni. Eltörölnék viszont a hírközlési szolgáltatók vezetékeire kivetett különadót.

Az MNB pedig egy-két éve már bedobott ötletet vett elő újra: az első ingatlan megvásárlásához felannyi önerőt írnának elő, mint most, a vevőnek a teljes vételár 20 százaléka helyett csak 10 százalékával elég volna rendelkeznie. Nagy Márton eközben egy gazdaság-újraindítási tervet mutatott be, amelyből megtudtuk, hogy Magyarországon nincs sem infláció, sem Mészáros Lőrinc, lesz viszont Paks II. és demográfiai fordulat.

A hét képe: Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal. A magyar miniszterelnök Kínában ünnepelte az Övezet és Út kezdeményezés tizedik évfordulóját - eközben az európai mozgástere jelentősen szűkült, ahogy a lengyel választók a kormányváltás mellett döntöttek.

AFP / POOL / GRIGORY SYSOYEV

Ugyan az infláció igazán durva része már nálunk is lecsengőben van, arról szó sincs, hogy lényegesen olcsóbbá is válna az élet. Az például, hogy az élelmiszerek ára nem nagyon emelkedett az elmúlt hónapokban, még mindig egy olyan árszintet jelent, ami a 2022 elejinél-közepinél is sokkal magasabb. Az elmúlt három évben pedig összesen 42,3 százalékkal emelkedtek az árak, és ez csak az átlag, a kenyéré például megduplázódott.

Részletesen megnéztük, miként változtak az árak a nagy infláció előtti korszak óta. Látszik, hogy nem a háború hozta el az áremelkedést, de az is, hogy 2022-ben tényleg rég nem látott módon lett minden drágább hónapról hónapra. Ha pedig egy áru a három év alatt csak 14 százalékkal vált drágábbá, az már elég volt ahhoz, hogy a húsz legkevésbé dráguló tétel közé bekerüljön.

Egyre inkább érződik az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása, a határ mentén élők pedig egyre nyitottabbak. A Magyarországon elérhető álláshirdetések több, mint 15 százaléka már ausztriai munkára szól.

A korábbi évekhez képest változás, hogy a most elindulók között jóval több a pályakezdő, aki eleve kint lép be a munkaerőpiacra, és nem ingázni akar, hanem Ausztriában élni. Munkaerőközvetítők és Ausztriában dolgozó magyarok szerint is nagyon szükségük van az osztrákoknak a magyar munkaerőre, főleg a nem túl nagy képzettséget igénylő körökbe, de vannak árnyoldalak is: német nyelvtudás nélkül sokkal rosszabbak az esélyek, a beilleszkedés Bécsen kívül nem könnyű, és egyébként is „hígul a társaság”.

Meglepő fordulat történt: amikor a hvg360 arra kérdezett rá, hogy a látszólag nem működő állami cégeknél miért adnak fizetéseket a felügyelőbizottsági tagoknak, Gulyás Gergely telefonált és még érdemi választ is adott. Mint mondta, ha a beruházás halasztása miatt egy projektcégre nincs szükség, azt meg kell szüntetni.

Ezt teszik a tervezett Dél-budai Centrumkórház előkészítésére létrehozott vállalkozással is. A cég most azért került be a hírekbe, mert kiderült, hogy a DBC Dél-budai Centrum Projekt Zrt. igazgatósági tagjaként Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető felesége, a felügyelőbizottság elnökeként pedig a kormánypárti Megafon tulajdonosa havi fix fizetést kap közpénzből. De abból a szempontból nem egyedi a helyzet, hogy több más cégnél is áll a munka, akár a kormányzati célok változása, akár külső körülmények miatt.

Egyre nagyobb üzlet időjárás-előrejelzést készíteni. Nem is igazán amiatt, hogy tudjuk, mennyire kell másnap felöltözni, hanem azért, mert ahogy egyre szélsőségesebb az időjárás, és egyre inkább gépesített minden az iparban, úgy nyer sokat az, aki precízebben tudja, milyen lesz az idő. Az előrejelzéseket adó cégek legfontosabb bevételeit ma a megújuló energiát előállító cégek jelentik.

Az előrejelzések egyre pontosabbak, ennek is tudható be az, hogy hiába van sokkal több szélsőséges időjárási helyzet, mint 50 éve, az áldozatok száma csökkent. Ebből a szempontból pedig problémás az, hogy épp a világ legszegényebb és leginkább veszélyeztetett országai nem férnek hozzá jó korai előrejelző rendszerhez.