Még mindig csökken a magyar gazdaság teljesítménye az egy évvel ezelőttihez képest, július-szeptemberben 0,3 százalékos GDP-visszaesést mért a KSH. Ez gyengébb annál, mint amit a legtöbb elemző várt. Az egyetlen jó hír az, hogy már legalább az április-júniusi negyedévhez képest nőtt a gazdaság teljesítménye.

A kormány természetesen ez utóbbit emelte ki: a technikai recessziónak már vége. Az elemzők kevésbé boldogok, ők már azt sem hagyták ki a számításból, hogy 2023-ban éves átlagban egyre biztosabb, hogy mínuszban leszünk az előző évhez képest.

Bige László, a Nitrogénművek elnök-vezérigazgatója és tulajdonosa bejelentette Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalatának leállását. Szerinte ugyanis a vállalatot érintő kvótaadó akkora terheket ró a cégre, hogy a működése erősen veszteséges lenne. Később pontosította kijelentését: nem állítja le véglegesen a termelést, nem bocsátja el az embereket, és minden lehetséges jogi lehetőséggel élni fognak a Nitrogénművek megmentéséért.

Péti Nitrogénművek telephelye

Túry Gergely

Bige zsarolása persze sokat vesztett hatékonyságából azzal, hogy felfedte lapjait. Az is igaz, hogy ha a magyar gyártású műtrágyát helyettesíteni kellene, akkor az jelentős drágulást okozna, ez pedig idővel végiggyűrűzne a teljes élelmiszeriparon. Ennek a kormány nem nagyon örülne, de csak lassan szűrődne be az élelmiszerárakba a műtrágya drágulása.

Drasztikus visszaesést mutat az építőipar – nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte. Ez pedig azzal fenyeget, hogy az elkövetkezendő években tovább fokozódik az európai lakáshiány, ami egyfelől fékezi a gazdasági fejlődést, másfelől erősíti a bevándorlás-ellenességet és a szélsőjobb előretörését.

A héten azt is bemutattuk, hogy világszerte több ország is kísérletezik ugyanazzal, mint a magyar kormány: megállítani a vidék elnéptelenedését. A terveknek egy közös pontjuk van – sajnos ez az, hogy egyik sem működött igazán.

A hét képe: térképre tettük, hol volt Budapest első kávéháza, bicikliútja, játszótere, vagy épp önkiszolgáló boltja – csupa olyan dolog, ami nélkül most, vagy a történelmünk egy részében nem lehetett elképzelni a várost. Budapest egyesítésének 150. évfordulójára cikksorozattal készültünk, itt lehet böngészni.

Azzal az indoklással mentették meg az adófizetőknek több százmilliárdos veszteséget okozó, elavult Dunaferrt, hogy így lehet munkahelyeket megtartani – ehhez képest a cég új vezetése máris leépítésről döntött. Méghozzá úgy, hogy az acélműtől függő alvállalkozót rúgta ki. Ezt pedig azért tehette meg, mert a kormány szeptember végén hozott egy olyan háborús veszélyhelyzeti rendeletet, amely felhatalmazta az új Dunaferr-céget arra, hogy minden korábban kötött szerződését indoklás nélkül, nyolc napos felmondási idővel megszüntetheti.

A hvg.hu úgy értesült, hogy több más alvállalkozó is bajba került, illetve kerülhet, de az alkudozások még tartanak. A leépítési folyamat egyébként is végigkíséri a Dunaferr már 11 hónapja tartó felszámolását.

Megszületett a munkaadók és a munkavállalók között a megállapodás, decembertől 15 százalékkal növekedhet a minimálbér és tízzel a garantált bérminimum. Ha a kormány elfogadja a megállapodást – márpedig minden jel szerint elfogadja –, a minimálbér bruttó 266 800, a garantált bérminimum pedig bruttó 326 000 forintra nő.

Kriza Márton

A Magyar Szakszervezeti Szövetség viszont nem írja alá a megállapodást. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint ennek politikai oka van, a szövetség elnöke pedig úgy reagált, tényleg politikai az ok, méghozzá szociálpolitikai: a 10 százalékos bérminimum-emelés kevés.

Nemhogy az eredeti, még a megemelt hiánycélját sem lesz képes tartani a magyar kormány, az államadósság GDP-arányosan számolva pedig jövőre is nőni fog – írja friss előrejelzésében az Európai Bizottság. A testület szerint annál is lassabb lesz a kilábalásunk a válságból, mint amit a kormány vár.

Facebook / Orbán Viktor

A kormány közben elindította az újabb nemzeti konzultációt. Már az eddigiekben sem kellett sok értelmet keresni – már persze a Fidesz-kampányon túl –, a mostaniban pedig még jobban felcsavarták a brüsszelezést, ráadásul úgy, hogy a kormány olyan döntésekről és kezdeményezésekről kér véleményt, amelyek a tagállamok közös döntésén alapulnak, benne Magyarországén is.

Igazán sikeres a Fülöp család, amelyet ezen a héten mutattunk be a hvg360-on. Az egyik testvér 30 évesen, biológusként Szijjártó Péter feleségének titokzatos, milliárdos árbevételű cégét vezeti. A másik testvér Szijjártó kabinetfőnökével házasodott össze, és közös cége van Szijjártó feleségével. A harmadik testvér nemrég kapott külföldi állást a külügytől.

A Fülöp család 1988-ban

Arcanum / Kisalföld, 1998-10-19 / 245. szám

A negyedik testvér pedig az, akinek papíron semmi köze nincsen a külügyhöz: ő a családi céget vezeti, amely az elmúlt években több mint 200 millió forint közpénzt kapott. Ennek harmadát olyan fejlesztésre költötte, amit azóta sem tudott eladni.