Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nagy ígéret volt 3-4 éve, hogy városi tőkealapokat hoznak létre a helyi cégek támogatására, ehhez képest hat városból négyben semmi nem történt, most pedig az alapokat egy magántőkealapba olvasztották össze.
Tizenkét évre tervezték a városi tőkealapokat, amelyeket az állam 2019-2020-ban alapított, a céljuk az lett volna, hogy a helyi vállalkozásokat segítsék ezekből. Mostanra azonban nagy hírverés nélkül gyakorlatilag leállították ezeket, egy magántőkealaphoz helyezték át a keretet – vette észre a 24.hu.
Hat város – Debrecen, Székesfehérvár, Kaposvár, Veszprém, Nyíregyháza és Pécs – tőkealapja, valamint az általános Vidékfejlesztési Tőkealap olvadt egybe a nem túl sokat mondó GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealapba (pontosabban hivatalosan mindegyik másik bele a debrecenibe olvadt, majd az kapta meg ezt a nevet). A 24.hu-nak az új alap kezelője azt elárulta, hogy 32 milliárd forint közpénzt helyeztek el ott. Ez a kezelő a Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely nem állami, hanem magánkézben van, és az a Juhász Sándor vezeti, aki Mészáros Lőrinc több cégében is tisztségviselő volt korábban.
A portál azt is kiderítette közérdekű adatigényléssel, hogy a hat város közül négyben, ahol meghirdették a városi tőkealapot, egyetlen vállalkozást sem támogattak ebből a keretből az elmúlt években. A kivétel Debrecen és Székesfehérvár, ott összesen 1,62 milliárd forint értékben osztottak támogatást.
Frissítés: Az MFB Invest Zrt. cikkünk megjelenése után azt írta, hogy az alapokat azért alakították át, mert amíg városonként lehetett pályázni, „a beérkező igények száma kevésnek, azok finanszírozhatósága korlátosnak bizonyult, ezért az alap kihelyezései az eredetileg meghatározott céloknak nem megfelelő számban és volumenben valósultak meg”. Ezért most már az ország bármelyik pontjáról jelentkezhetnek a cégek, az alap aktivitása jelentősen fellendült. Azt, hogy egy piaci alapkezelőre bízták az alap kezelését, azzal magyarázta az MFB, hogy a teljesítmény így javulhat.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.