Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az államadósság brutális finanszírozási kiadásai mellett csak nagyon fegyelmezett költségvetési politikával lehet tartani a – megemelt – 4,5 százalékos hiánycélt. Félő, hogy idén is jelentős lesz az áfalyuk. Tavaly csak a magas infláció miatt csökkent valamelyest az államadósság-mutató, idén komoly kockázat a devizaadósság növekedése. A GDP 2-3 százalékkal nőhet a belső kereslet élénkülésének köszönhetően, az infláció éves átlagban 3,5-5 százalék között lehet. A jegybank közzétette friss előrejelzését.
Az államadósság-ráta „2024. évi folytatódó mérséklődéséhez és a hazai kockázati megítélés javulásához a kitűzött hiánycélok hiteles elérése is szükséges” – hangsúlyozza több ponton a jegybank friss inflációs jelentése, óva intve a kormányt a fegyelmezetlen költségvetési politika folytatásától.
2023-ban az előzetes adatok szerint a GDP-arányos költségvetési hiány 6,7 százalék volt. Ez az 5,2 százalékra megemelt költségvetési hiánycélt 1,5 százalékponttal, míg a megelőző 2022. évi deficitet 0,5 százalékponttal haladta meg. A magas költségvetési deficit fő oka, hogy az infláció következtében a költségvetésben várt több mint 16 százalékos nettó áfabevétel-emelkedés helyett a tényleges növekedés kevesebb mint 2 százalék volt 2023-ban. Ennek következtében az áfabevételek a tavalyi évben több mint 1000 milliárd forinttal elmaradtak a tervezett összegtől – emlékeztet az inflációs jelentés. A magas inflációs környezet további kedvezőtlen költségvetési hatásaként
a GDP-arányos állami kamatkiadások a 2022. évi 2,8 százalékról 2023-ban közel 1500 milliárd forinttal mintegy 4,5 százalékra emelkedtek.
Ami az államadósságot illeti, az előzetes adatok szerint a GDP-arányos adósság 2023 végén 73,4 százalékra mérséklődött, ami 0,6 százalékpontos csökkenést jelent a 2022. év végi 74 százalékos szinthez képest. „Az államadósság-ráta csökkenését elsősorban a magas GDP-deflátor támogatta, míg a magas költségvetési hiány, az államadósságba besorolt Eximbank adósságnövekedése, valamint a reálgazdaság visszaesése ellensúlyozta azt” – írja a jelentés. A GDP-deflátor a GDP árindexe, nem azonos a fogyasztói árindexszel, vagyis az inflációval, de jellemzően közel áll ahhoz. Magyarra fordítva a GDP-arányos államadósság csak és kizárólag azért tudott kismértékben csökkenni, mert magas volt az infláció:
mindennek magasabb lett az ára, ami felfújta a GDP számszerű értékét.
2024-ben a költségvetési hiány a jegybank előrejelzése szerint a GDP 4,5-5 százaléka lehet. A költségvetési törvényben lefektetett hiánycél 2,9 százalék, ezt a Pénzügyminisztérium bemondással 4,5 százalékra módosította.
A jegybank szerint a deficit 2023-hoz viszonyított mérséklődését elsősorban az európai energiaárak alacsonyabb szinteken történő stabilizálódása támogatja. A magas inflációs környezetben nagymértékben megnőtt az inflációkövető lakossági állampapírok kamata, és jelentős állomány épült ki, melyek hozamát az előző évi infláció határozza meg, ezért továbbra is jelentősen növelik a kamatkiadásokat.
A kormányzati bejelentésekben szereplő 4,5 százalékos hiány elérése ezért csak kiegyensúlyozott elsődleges egyenleg mellett lehetséges, ami a kiadások szoros kontrollja által érhető el
– figyelmeztet a jegybank.
A „kiegyensúlyozott elsődleges egyenleget” szó szerint kell érteni, a jegybank prognózisa szerint
ilyen brutális kamatkiadások mellett a kormánynak a következő években gyakorlatilag nullszaldós költségvetést kell megvalósítania.
Ami nem lesz egyszerű, az elsődleges egyenleg még tavaly is 2 százalékos deficitet mutatott GDP-arányosan.
A jegybank előrejelzése szerint az államadósság 2024-ben 73 százalék közelébe csökkenhet, de itt is tettek egy figyelmeztető megjegyzést: előrejelzésük szerint a tervezett devizakibocsátások következtében idén 29 százalék fölé emelkedhet a központi adósság devizaaránya.
A forint–euró árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot.
Ez értelemszerűen jelentős kockázat, a forint euróval szembeni árfolyamában bőven benne van a további – akár jelentős – gyengülés lehetősége. Igaz, a jegybank kiemelten törekszik az árfolyam stabilan tartására. No nem az államadósságra gyakorolt hatások miatt, hanem az esetleges árfolyamgyengülés inflációt növelő hatása miatt.
Ha már a kockázatoknál tartunk: a költségvetésben nemcsak a kormány költekezési hajlandósága – vagyis a kiadási oldal elengedése – okozhat problémákat, a bevételi oldalon is lehetnek bőven problémák.
Az adóbevételek alakulását jelentősen befolyásolja a makrogazdasági környezet. Az adóbevételek szempontjából kockázatot jelent a gazdasági növekedés és kiemelten a háztartások fogyasztásának jelenlegi várakozásoktól eltérő ütemű helyreállása – figyelmeztet a jegybank. A bruttó áfabevételek dinamikája 2024 első két hónapjában negatív tartományban volt, a kedvezőtlen folyamatok tartósabb fennállása negatív kockázatot jelent a költségvetés egyenlegére nézve, míg a fogyasztás helyreállása esetén javítja az egyenleget.
Az áfalyuk potenciálisan hatalmas lehet, a költségvetési törvény előirányzataihoz viszonyítva 1,5 ezer milliárdos lyuk nyílhat az év egészét tekintve, ha a fogyasztás nem pörög föl, és az áfabevételek továbbra is olyan pocsékul alakulnak, mint az év első két hónapjában.
A jegybank további jelentős kockázatként emeli ki az uniós források sorsát. Bár az Európai Bizottság a források egy részét feloldotta a korrupciós-jogállamisági vitában,
a továbbra sem elérhető helyreállítási és kohéziós források (összesen közel 20 milliárd euró) döntő része a Bizottság által meghatározott 27 szupermérföldkő teljesítéséhez kapcsolódik.
A források megelőlegezése és beérkezése az államadósság alakulását, míg a felhasználásának ütemezése az eredményszemléletű egyenleget és a reálgazdasági folyamatokat befolyásolja.
Az inflációs jelentés főbb előrejelzéseit Virág Barnabás alelnök már a megelőző jegybanki kamatdöntés után ismertette, illetve az inflációra és a gazdasági növekedésre vonatkozó frissített prognózisokat nyilvánosságra hozták. 3,5-5 százalékos éves átlagos infláció várható. Ez alacsonyabb, mint a decemberi inflációs jelentés prognózisa. A maginfláció (a gyorsan változó tételektől szűrt infláció) az év egészében a toleranciasáv fölött maradhat. 2025-ben térhet vissza az infláció a jegybanki célra, vagyis állhat be stabilan 3 százalék környékére.
Az idei évre a jegybank 2-3 százalékos gazdasági növekedést vár, ez alacsonyabb, mint a decemberi inflációs jelentés prognózisa. Idén a belső kereslet lehet a növekedés motorja. A lakossági bizalom javul, párhuzamosan a reálbér növekedésével, de ez fokozatos folyamat lesz. Az exportpiacok – elsősorban a német gazdaság – gyengélkedése miatt az export idén még nem pörgeti majd a GDP-t, de 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható. A GDP 2025-ben várhatóan 3,5-4,5, majd 2026-ban 3-4 százalékkal bővül.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.