A jegybank Monetáris Tanácsa az alapkamat 75 bázispontos (0,75 százalékpontos) csökkentéséről döntött március végi kamatdöntő ülésén. Az alapkamat mértéke így 8,25 százalékra csökken. 50, 75 és 100 bázispontos csökkentés volt az asztalon. Egyhangúlag a 75 bázispontos csökkentés mellett tették le a voksukat a Monetáris Tanács tagjai – mondta el a döntéshez kapcsolódó tájékoztatón Virág Barnabás jegybanki alelnök.

Az elmúlt időszakban két ellentétes hatás érvényesült az infláció tekintetében: a forint gyengülése (amely erősíti az inflációt) és a magyar gazdaság gyenge helyzete (amely mérsékli az inflációt). Új pénzpiaci helyzet állt elő: a feltörekvő piaci devizákkal szemben erősödött a kockázatkerülés. A meghatározó jegybankok várható kamatcsökkentési pályája ugyanis feljebb tolódott. Mindez a 75 bázispontos csökkentést indokolta – magyarázta a szakember.

A jegybanki döntéshozók értékelése szerint az infláció a következő hónapokban a toleranciasáv felső széle (vagyis 4 százalék) körül alakulhat, utána azonban, főleg bázishatások miatt gyorsul. Májusban már „némileg” a toleranciasáv fölött lehet – jelezte előre Virág Barnabás, aki úgy látja, 3,5-5 százalékos éves átlagos infláció várható. Ez alacsonyabb, mint a decemberi Inflációs jelentés prognózisa. A maginfláció (a gyorsan változó tételektől szűrt infláció) az év egészében a toleranciasáv fölött maradhat. 2025-ben térhet vissza az infláció a jegybanki célra, vagyis állhat be stabilan 3 százalék környékére.

Ami a kamatcsökkentési ciklus folytatását illeti, lezárult a gyors lépésekkel operáló szakasz, a kamatcsökkentések üteme lassul – jelezte előre Virág Barnabás. A következő döntés áprilisban már az új, lassabb szakasz része lesz. De a pontos mértékről – ahogy a következő hónapokban is – alkalmanként, „adatvezérelt módban” dönt majd a Monetáris Tanács. A jelenlegi információk és adatok alapján

6,5-7 százalékos kamatszint reális forgatókönyv a félév végére.

Ez biztosítja a megfelelően pozitív reálkakamatot.

Virág Barnabás, illetve a Monetáris Tanács döntéséről kiadott közlemény többszörösen hangsúlyozta, hogy

a jegybank a jövőben kiemelt figyelmet fog fordítani a forint árfolyamára, vagyis a pénzpiaci stabilitásra, amelynek „kulcsszerepe van”.

A jegybank értékelése szerint a 2020-as években a világgazdaságot ért kínálati sokkok következményeképp átalakult az infláció szerkezete. A piaci szolgáltatások inflációja jelenleg jelentősen az átlagos inflációs mutató fölött alakul. Ehhez a monetáris- és gazdaságpolitikának alkalmazkodnia kell. Fontos az importált infláció alacsonyan tartása.

A gyenge külpiaci kereslet következtében

az idei évre a jegybank 2–3 százalékos gazdasági növekedést vár, ez alacsonyabb, mint a decemberi Inflációs jelentés prognózisa.

Idén a belső kereslet lehet a növekedés motorja. A lakossági bizalom javul, párhuzamosan a reálbér növekedésével. De ez fokozatos folyamat lesz. Fontos az alacsony infláció megőrzése. A kiépülő új ipari kapacitások termelésének felfutásával 2025-től kiegyensúlyozott szerkezetű hazai növekedés várható, és az exportpiaci részesedésünk is emelkedik. A hazai GDP 2025-ben várhatóan 3,5–4,5, majd 2026-ban 3,0–4,0 százalékkal bővül.

A jegybank kiemelten figyelmeztette a kormányt az elszálló költségvetési hiánnyal kapcsolatban. Az előzetes pénzügyi számla statisztika alapján

2023-ban az államháztartás eredményszemléletű hiánya 6,7 százalék volt a GDP arányában. A jegybank előrejelzése szerint a költségvetés hiánya a 2023. évihez képest 2024-ben mérséklődhet.

Ez meglehetősen borús prognózis: a költségvetési törvényben lefektetett hiánycél 2,9 százalék. Miután a büdzsé már februárban összeomlott, a Pénzügyminisztérium közleményei szerint a hiány idén 4,5 százalék „lehet”, és csak 2026-ban csökkenhet 3 százalék alá. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaszra ígérte az idei költségvetés „ráncfelvarrásának” elkészítését.

„A hazai kockázati megítélés javulásához a kitűzött hiánycélok hiteles elérése is szükséges” – hangsúlyozta a jegybank közleménye és Virág Barnabás is szóban. Magyarra fordítva:

a kormánynak reális hiánycélt kellene kitűznie, amit aztán be is tart.

Ez az elmúlt években nem sikerült, a hiánycélokat a kormány az évek során dinamikusan emelgette, hogy aztán év végén még az emelthez képest emelt célt is elvétse. Megint csak magyarra fordítva: a jegybank szerint hihető és hiteles költségvetési politikára van szükség, a költségvetési barkácsolás ugyanis bizalmatlanságot szül Magyarországgal szemben, ami a kockázati felár képében szó szerint költséges.