Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Megérkeztek az új, magasabb összegű számlák, de drágább lett a benzin is, így aztán hiába nincs már a tavaly ilyenkorihoz fogható dráma az élelmiszerboltokban, csak egyetlen ezrelékponttal csökkent az infláció.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a friss márciusi adatait, ezek szerint a februári 3,7 után márciusban 3,6 százalékkal voltak a fogyasztói árak magasabbak az egy évvel korábbinál. A mostaninál alacsonyabb inflációt utoljára 2021 februárjában mértek.
Nem jó, de nem is tragikus – lehetne most előhozni az idézetet a Csernobil-sorozatból, és ha annyira nem is szörnyű a helyzet, tényleg nagyjából eddig tartottak a jó hírek. Egy hónap alatt, februárról márciusra ugyanis nem is kevéssel, 0,8 százalékkal nőttek az árak, ennél nagyobb havi szintű drágulást utoljára épp tavaly márciusban mért a KSH. Ráadásul decemberről januárra és januárról februárra is 0,7 százalékkal drágult az élet, vagyis nem csak egy rossz hónap adatát látjuk most.
A mostani adatot röviden a következő okokkal lehet magyarázni:
Részletesen a következőképp jött ki a márciusi mutató:
Hónapról hónapra megrajzoljuk, hogy az árak havi szinten miként változtak az elmúlt egy évben. Ennek a korábbi verzióiban jól látszott az, hogy az élelmiszerek igazán durva drágulása 2022 közepétől 2023 márciusáig tartott – ami most azért különösen fontos, mert innentől az a nagy áremelkedés már kiesik a bázisból, innentől kezdve már egy nagyon magas szint lesz az a 12 hónappal ezelőtti, amihez viszonyítjuk az aktuális árakat. Az alkohol és a dohánytermékek árai tavaly májusig emelkedtek komolyan, úgyhogy idén májusban esnek majd ki a bázisból, a szolgáltatások pedig egészen júliusig, és teljesen azóta sem állt le a drágulásuk.
Már jó ideje leginkább a szolgáltató szektor húzza felfelé az inflációt, ott most 9,9 százalékos az éves drágulás. Ott nehezen gazdálkodták ki a nagyon magas világpiaci árak mellett 2022 végén kötött energiaszerződések költségeit, és a dolgozók magas bérköltségét is finanszírozni kell, ehhez pedig árakat kellett emelni.
Ráadásul most jöttek a durva átárazások, általában épp a tavalyi nagy infláció miatt: a tévé-előfizetések egyetlen hónap alatt 11,4 százalékkal drágultak, a telefon- és az internetdíj pedig 10,8 százalékkal volt magasabb, mint februárban (a tavaly márciusinál pedig 13,1, illetve 14,5 százalékkal nagyobbak).
Korábban hosszú ideig az élelmiszerárak pörgették legdurvábban az inflációt, most viszont ott már nem olyan drámai a helyzet. Az a hvg.hu havi bevásárlókosarából is kiderült, hogy nagy áremelkedés nem volt az élelmiszerboltokban, az már más kérdés, hogy ez milyen minőséget jelent. 2022-ben és 2023 elején úgy megnőttek az árak, hogy most már nem igazán lehet azokon tovább emelni, így is zuhan a bolti forgalom.
De ehelyett itt van újra a benzinár. Ez most 2,3 százalékkal magasabb, mint egy éve, és 2,1 százalékkal, mint egyetlen hónapja. A héten Nagy Márton be is rendelte a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetőit, mire válaszul a szakmai szereplők elmondták, hogy a leginkább az adók növelik az árakat, és persze a forintárfolyam, valamint a beszerzési lehetőségek.
És ha már forintárfolyam: ahogy arról már szó volt, az idei március nagy részében gyengébb volt a forint, mint egy évvel korábban. Ezzel hónapok óta tartó trend fordult meg: tavaly az év nagy részében erősebb volt a forint a 2022-eshez képest, ezért sok tartós cikknek – amelyeket külföldről hoztak be – az árai még csökkentek is. A tartós termékek még most is mínuszba húznák az inflációt, de ennek egy sokkal rosszabb oka van, mint az árfolyamhatás: a használt autók 9,3 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve – a kereskedők kénytelenek csökkenteni az áraikat, különben nem maradna vevő.
Ahogy szinte minden hónapban mostanság, úgy ezúttal is ki kell térni az energiaárak számítási módszerére, hiszen úgy jött ki 6,9 százalékkal olcsóbbra a vezetékes gáz és 3,2 százalékkal olcsóbbra az áram, hogy közben maga az ár nem változott. A KSH viszont külön számol a rezsicsökkentési fogyasztási korlát alatti árral és külön az a fölöttivel. És mivel sokan spórolnak az energián, illetve mert extrém meleg volt a március, a kisebb fogyasztás miatt többen férnek be a rezsicsökkentési korlát alá, ezért alacsonyabb szám jön ki a statisztikában.
A fizetések eközben nőnek, végre már az infláció felett, de ahhoz még szükség lesz némi időre, hogy az emberek újra szívesebben költekezzenek, és ezzel pörgessék a gazdaságot – a kormány most ettől is reméli azt, hogy majd újra beindul a GDP növekedése. De legalább európai összevetésben már nem annyira rosszul állunk: a 21 EU-tagállam közül, ahonnan megvan eddig a hivatalos adat, az ötödik legmagasabb csak a magyar mutató.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.