Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a friss márciusi adatait, ezek szerint a februári 3,7 után márciusban 3,6 százalékkal voltak a fogyasztói árak magasabbak az egy évvel korábbinál. A mostaninál alacsonyabb inflációt utoljára 2021 februárjában mértek.
Nem jó, de nem is tragikus – lehetne most előhozni az idézetet a Csernobil-sorozatból, és ha annyira nem is szörnyű a helyzet, tényleg nagyjából eddig tartottak a jó hírek. Egy hónap alatt, februárról márciusra ugyanis nem is kevéssel, 0,8 százalékkal nőttek az árak, ennél nagyobb havi szintű drágulást utoljára épp tavaly márciusban mért a KSH. Ráadásul decemberről januárra és januárról februárra is 0,7 százalékkal drágult az élet, vagyis nem csak egy rossz hónap adatát látjuk most.
A mostani adatot röviden a következő okokkal lehet magyarázni:
- tavaly márciusban már iszonyúan drágult minden, az volt sorozatban a hetedik olyan hónap, amikor 20 százalék fölötti volt az infláció, vagyis ahhoz képest már nem nagyon lehetett hova emelni tovább az árakat;
- viszont tavaly márciusban már látszottak a jelei annak, hogy a legdurvább drágulás lassan véget ér, úgyhogy most, egy évvel később kezd kifutni a bázishatás;
- ez volt az a hónap, amikor hatalmasat drágultak a tévé-, telefon- és internetdíjak;
- szintén nagyot drágult a benzin;
- a forintárfolyam már nem nagyon segít: tavaly márciusban 373-398 forint között mozgott egy euró ára, idén 393-397 között, vagyis a korábbi hónapokkal ellentétben most már nem csökkenti az inflációt az, hogy a külföldről vett áruk és alapanyagok forintban számolva olcsóbbá váltak volna;
- az energiaárat pedig sok vitát kiváltó módszertannal számolja a KSH.
Részletesen a következőképp jött ki a márciusi mutató:
- az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt átlagosan a tavaly ilyenkorihoz képest;
- a szolgáltatások ára 9,9 százalékkal emelkedett;
- az alkoholos italok és dohányáruk 4,4 százalékkal drágábbak;
- a ruhák szintén 4,4 százalékkal;
- az „egyéb cikkek, üzemanyagok” nevű csoport, benne a benzin mellett gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 3 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor;
- a tartós fogyasztási cikkek ára 1,8 százalékkal csökkent;
- a háztartási energia pedig 3,1 százalékkal jött ki olcsóbbra, mint egy éve.
Hónapról hónapra megrajzoljuk, hogy az árak havi szinten miként változtak az elmúlt egy évben. Ennek a korábbi verzióiban jól látszott az, hogy az élelmiszerek igazán durva drágulása 2022 közepétől 2023 márciusáig tartott – ami most azért különösen fontos, mert innentől az a nagy áremelkedés már kiesik a bázisból, innentől kezdve már egy nagyon magas szint lesz az a 12 hónappal ezelőtti, amihez viszonyítjuk az aktuális árakat. Az alkohol és a dohánytermékek árai tavaly májusig emelkedtek komolyan, úgyhogy idén májusban esnek majd ki a bázisból, a szolgáltatások pedig egészen júliusig, és teljesen azóta sem állt le a drágulásuk.
Már jó ideje leginkább a szolgáltató szektor húzza felfelé az inflációt, ott most 9,9 százalékos az éves drágulás. Ott nehezen gazdálkodták ki a nagyon magas világpiaci árak mellett 2022 végén kötött energiaszerződések költségeit, és a dolgozók magas bérköltségét is finanszírozni kell, ehhez pedig árakat kellett emelni.
Ráadásul most jöttek a durva átárazások, általában épp a tavalyi nagy infláció miatt: a tévé-előfizetések egyetlen hónap alatt 11,4 százalékkal drágultak, a telefon- és az internetdíj pedig 10,8 százalékkal volt magasabb, mint februárban (a tavaly márciusinál pedig 13,1, illetve 14,5 százalékkal nagyobbak).
Korábban hosszú ideig az élelmiszerárak pörgették legdurvábban az inflációt, most viszont ott már nem olyan drámai a helyzet. Az a hvg.hu havi bevásárlókosarából is kiderült, hogy nagy áremelkedés nem volt az élelmiszerboltokban, az már más kérdés, hogy ez milyen minőséget jelent. 2022-ben és 2023 elején úgy megnőttek az árak, hogy most már nem igazán lehet azokon tovább emelni, így is zuhan a bolti forgalom.
De ehelyett itt van újra a benzinár. Ez most 2,3 százalékkal magasabb, mint egy éve, és 2,1 százalékkal, mint egyetlen hónapja. A héten Nagy Márton be is rendelte a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetőit, mire válaszul a szakmai szereplők elmondták, hogy a leginkább az adók növelik az árakat, és persze a forintárfolyam, valamint a beszerzési lehetőségek.
És ha már forintárfolyam: ahogy arról már szó volt, az idei március nagy részében gyengébb volt a forint, mint egy évvel korábban. Ezzel hónapok óta tartó trend fordult meg: tavaly az év nagy részében erősebb volt a forint a 2022-eshez képest, ezért sok tartós cikknek – amelyeket külföldről hoztak be – az árai még csökkentek is. A tartós termékek még most is mínuszba húznák az inflációt, de ennek egy sokkal rosszabb oka van, mint az árfolyamhatás: a használt autók 9,3 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve – a kereskedők kénytelenek csökkenteni az áraikat, különben nem maradna vevő.
Ahogy szinte minden hónapban mostanság, úgy ezúttal is ki kell térni az energiaárak számítási módszerére, hiszen úgy jött ki 6,9 százalékkal olcsóbbra a vezetékes gáz és 3,2 százalékkal olcsóbbra az áram, hogy közben maga az ár nem változott. A KSH viszont külön számol a rezsicsökkentési fogyasztási korlát alatti árral és külön az a fölöttivel. És mivel sokan spórolnak az energián, illetve mert extrém meleg volt a március, a kisebb fogyasztás miatt többen férnek be a rezsicsökkentési korlát alá, ezért alacsonyabb szám jön ki a statisztikában.
A fizetések eközben nőnek, végre már az infláció felett, de ahhoz még szükség lesz némi időre, hogy az emberek újra szívesebben költekezzenek, és ezzel pörgessék a gazdaságot – a kormány most ettől is reméli azt, hogy majd újra beindul a GDP növekedése. De legalább európai összevetésben már nem annyira rosszul állunk: a 21 EU-tagállam közül, ahonnan megvan eddig a hivatalos adat, az ötödik legmagasabb csak a magyar mutató.
