szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hiába okozott kellemes meglepetést Magyarország gazdasági növekedése az első negyedévben, a román GDP valamivel gyorsabban nőtt.

A román gazdaság teljesítménye 1,8 százalékkal nőtt az első negyedévben 2023 azonos időszakához viszonyítva – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP).

Ez azt jelenti, hogy a román gazdaság – ismét – gyorsabban nőtt, mint a magyar. Magyarország GDP-je ugyanis csak 1,7 százalékkal nőtt éves alapon az első negyedévben. A magyar adat egyébként meglepő volt, meghaladta ugyanis a várakozásokat.

Tavaly 2,0 százalékkal nőtt a román gazdaság, ami elmaradt a bukaresti kormány 2,8 százalékos várakozásaitól. A magyar gazdaság eközben recesszióban volt, a GDP 0,9 százalékkal csökkent. Ennek, és a rendkívül magas inflációnak köszönhetően Románia több fontos mutatóban megelőzte Magyarországot, illetve tovább növelte előnyét.

Mit jelent valójában, hogy Romániában már többet érnek a fizetések, mint nálunk? Elmagyarázzuk

A magyar gazdaság alulteljesít régiós versenytársaihoz képest. A tavalyi Európa-bajnok infláció nyomán Romániában már többet érnek a fizetések, nagyobb a GDP, és a sereghajtó bolgárok is majdnem annyit fogyasztanak, mint a magyarok. De mi történik, ha nem a román, bolgár árszínvonalhoz viszonyítjuk a vásárlóerőt?

A 2024-es költségvetés tervezetében a bukaresti kormány 3,4 százalékos éves gazdasági növekedéssel számol. Áprilisi jelentésében a Nemzetközi Valutaalap 2,8 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált, míg a Világbank januári jelentésében 3,3 százalékos növekedést valószínűsített. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb prognózisa szerint 2024-ben 3,2 százalékkal fog nőni a román GDP. A romániai kereskedelmi bankok elemzői 2,6-3,0 százalékos növekedésre számítanak.

A magyar kormány 2,5 százalékos növekedést vár idénre. Ez a prognózis inkább optimistának tekinthető, a nemzetközi szervezetek és az elemzők várakozásai közelebb állnak a 2 százalékhoz.

A kormány leleplezte a saját háborús propagandáját

A propaganda szerint minden baj gyökere a háború, ha béke lenne, elérkezne a kánaán. Ehhez képest a kormány most kiadott konvergenciaprogramja szerint a béke mindössze 0,3 százalékponttal dobná meg a GDP-növekedést. És hiába borzasztóak a háború hatásai, a kormány – Nagy Márton-i irreális optimizmussal – háborúval együtt is évi 4 százalékos növekedést vár 2025-től.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!