Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Évente 2380 milliárd forint körüli rést kell majd húsz év múlva betömni a nyugdíjkasszán, ha a mostani szabályozás marad addig is – számolt a GKI Gazdaságkutató. Idén 6019 milliárd forint a tervezett nyugdíjkiadás, miközben a társadalombiztosítás és a szociális hozzájárulási adó nyugdíjra vonatkozó bevétele 6434 milliárd forintra nő várhatóan. 2043-ra a bevételek 12 406 milliárd forintra, a kiadások viszont 14 786 milliárd forintra emelkedhetnek a GKI számítása szerint.
Ennek egyik oka az, hogy többen lesznek nyugdíjasok: most 1 millió 998 ezren kapnak nyugdíjat, miközben 2 millió 843 ezren vannak, akik a következő húsz évben érnék el a nyugdíjkorhatárt, és ugyan közülük nem mindenki fogja ezt megérni, de az azért így is valószínű, hogy 2043-ig többen fognak nyugdíjba menni, mint ahányan most nyugdíjat kapnak. A várható élettartam is nő: aki megérte a 65. születésnapját, az most még átlagosan további 16 évre számíthat – ez kettővel több, mint amit 2000-ben mértek. Ha feltételezzük, hogy az idő előrehaladtával tovább fog javulni a lakosság egészségi állapota, például kevesebb lesz a nehezebb fizikai munkát végző vagy az egészségtelen munkahelyen dolgozó, akkor hamarosan reális lesz úgy számolni, hogy aki megéri a nyugdíjkorhatárt, az élhet 85 éves koráig.
De nem csak a létszám miatt változik a nyugdíjkiadás: az állam az inflációval növeli a nyugdíjakat, valamint időnként nyugdíjprémiumot fizet, emiatt évi egyszázalékos reálnyugdíj-emelkedés lehet. Másrészt a jövendő nyugdíjasok között nő a magasabb iskolai végzettségűek aránya, akik az átlagnál jobban keresnek, így a nyugdíjuk is magasabb lesz.
A nyugdíjrendszer finanszírozása két fő forrásból származik: a társadalombiztosítási járulékból, valamint a szociális hozzájárulási adóból. 2024-ben a költségvetési törvény a szochót 89,14 százalékban a nyugdíjalapra költi, a többi az egészségügyi alapba megy. A befizetett tb-nek pedig az 54 százaléka jut a nyugdíjalapba, a maradék nagyrészt az egészségügyi alapba, illetve kisebbrészt a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerül. Valójában mindkét forrásnál csak az adó/járulék növelésével vagy más területek rovására lehet több forrást bevonni.
A GKI úgy számol: a szocho kulcsának évi 0,15 százalékpontos vagy a tb-járulék évi 0,22 százalékpontos növelésével kezelhető lehet a hiány még húsz év múlva is.
