Alacsony gazdasági növekedést, illetve a választási osztogatás miatt is növekvő költségvetési hiányt és államadósságot jósol Magyarországnak az Európai Bizottság. Az országjelentés szerint a gazdaságpolitikai barkácsolás drága és roncsolja a gazdaságot, az ár- és hitelkorlátozásokat a kormány nemhogy kivezette volna, de még rájuk is tett pár lapáttal. A magyar állam drágán működik, de legalább rosszul.
A Tisza Párt a polgármesteri fizetések drasztikus csökkentésére készül, az önkormányzatok és szövetségeik azonban arra figyelmeztetnek, hogy a helyhatósági vezetők már most sincsenek túlfizetve. Az önkormányzatok képviselői közben túl vannak az első ismerkedős beszélgetésen az új szakminiszterrel.
Az OECD sem jósol nagy gazdasági növekedést Magyarországnak 2026-ra, sőt – másokkal ellentétben – kamatcsökkentésre sem számít. A költségvetési hiány idén 6,1 százalék lesz GDP-arányosan, az államadósság jövőre már majdnem 76 százalék. A világgazdasági kilátásokat jelentősen rontaná, ha az iráni háború hatásai még 2027-re sem szűnnének.
Miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság elkaszálta Donald Trump elnök különvámjait Washington arra hivatkozva vezetne be új sarcokat, hogy az USA kereskedelmi partnerei nem korlátozzák megfelelően a kényszermunkával előállított termékek behozatalát a saját területükre.
Adatokkal alátámasztható, hogy ahol magasabbak a polgármesteri fizetések, ott alacsonyabbak a korrupciós kockázatok. A Tisza a miniszterelnöki, miniszteri fizetések után a polgármesteri fizetéseket is csökkentené.
Két tételnél is külön tájékoztatást kért tavaly az Állami Számvevőszék az akkori kormánytól – most bemutatták, milyen válaszok érkeztek.
Átlagosan nagyjából 40 millió forint volt a közjegyzői irodák nyeresége 2024-ben – derült ki a hivatalos beszámolókból, amelyeket a HVG összesített. A bevételeket tekintve ugyanakkor óriási a szórás: volt, ahol 150-180 millió forintot is kerestek egy év alatt a tulajdonosok, de akadt veszteséges közjegyző is. A Tisza-kormány teljesen átalakítaná a rendszert, a kamara szerint indokolt a jelenlegi díjszabás, és ha jelentősen csökkentenék az árakat, akkor sok közjegyzői iroda a csőd szélére kerülne.
A tanulság az, hogy évtizedekig tartó gazdasági, politikai változásokat hozhat, ha elrontja valaki a ciklus elején – véli az elemző.
A miniszterelnök azt írta, a kormány stratégiai partnerként tekint a Magyar Nemzeti Bankra, miközben tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét.
Hatalmas összeget, több, mint 16 milliárd eurónyi uniós támogatást kaphat meg Magyarország; Magyar Péterék is meglepődhettek, mennyire gyorsan omlik össze a NER; sorra adják le a cégek a papírjaikat arról, milyen évük volt 2025. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Majdnem 1 milliárdos veszteséggel zárta a múlt évet a Penny, miközben az árbevétel több mint 8 százalékkal nőtt. A különadó 19 milliárdba került.
Nem változtatott Magyarország adósbesorolásán az S&P. Bóvliba minősíthetik az országot, ha a következő két évben nem sikerül stabilizálni az államháztartást. De leminősítést okozhat egy jelentős külső sokk is. A helyzet amúgy rossz, a költségvetési hiány idén GDP-arányosan 6,8 százalék lehet, és még jövőre is 5,25 százalék. Az államadósság jövőre 74 százalékra emelkedik. Az ország csak 2030-ban lesz képes kijutni az uniós túlzottdeficit-eljárásból. A gazdasági növekedés idén mindössze 1,6 százalék lehet, de jövőre is csak 2,4 százalék.
Az euró-forint árfolyam ismét benézett 354 alá, miután a jegybank az óvatosságra voksolt, és nem mérsékelte az alapkamatot.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárása miatt más alvállalkozókat sem tudnak kifizetni.
Munkavállalói érdekképviseletek hiányolják, hogy az új kormányban nincs önálló foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi államtitkárság.
A GKI szerint kifejezetten jól: hosszabb távon évente több százmilliárd forinttal csökkennének a költségvetés kamatterhei.
A forint ereje és az ország kockázati felárának javulása indokolhatna egy kamatcsökkentést, de még ki kell derülnie, mindez mennyire tartós. Az iráni háború inflációs kockázatokat hordoz. Ha minden jól alakul, júniusban már kamatvágás jöhet.
Bár a forint erős, az iráni háború ársokkal fenyeget. A jegybank tartja a magas, 6,25 százalékos alapkamatot.
A Közös költség podcast legújabb adásában Pitner Gábor Kozák Ákossal, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatójával és társalapítójával beszélgetett.
