Meg lehetne oldani fájdalommentesen az euróbevezetést? Mennyire súlyos az Orbán-kormány öröksége? És mire lehet szükség, hogy az április 12-e utáni optimizmus hosszú távon megmaradjon? Erről is beszélgetett Bod Péter Ákos, Surányi György és Zsiday Viktor.
Mi történik a szélsőséges pártokkal, ha hatalomra jutnak, és ígérgetés helyett kormányozniuk kell: behúzza őket középre a kormányzás napi rutinja, vagy maradnak a szélen? És hogyan hat ez a mérsékelt pártokra? A tudósok is keresik a válaszokat.
A versenyképesebb vállalatok és magas termelékenységű iparágak támogatásától remél fejlődést a kormány, de komoly gond nem csak az előző kormány öröksége, hanem az is, hogy mennyire sokan vonulnak hamarosan nyugdíjba – mutatta be a pénzügyminiszter.
A minimálnyugdíj automatikus emelési mechanizmusa örvendetes fejlemény, de nem garantálja, hogy a legkisebb ellátás megőrzi értékét. Az alacsony nyugdíjak sávos korrekciója januárban csak a rendes emelés után számítódik, ez több tízezer nyugdíjast érint kedvezőtlenül ahhoz képest, mint ha fordítva kalkulálnának. A januári nyugdíjcsomag ezzel együtt impozáns, már csak a 14. havi ellátás és a SZÉP-kártya kérdés.
Kurali Zoltán MNB-alelnök szerint ehhez 2029-ben kellene megtenni az euróövezeti csatlakozás belépési szándéknyilatkozatát.
A fejlett országokban az állampapír-hozamok több ok együttes hatása miatt emelkednek, és a folyamatnak még nincs vége. A magyar hozamok elsősorban az eurócsatlakozási sztori miatt estek, ha ez a történet kipukkadna, kilőnének a hazai hozamszintek. Némi emelkedés így is várható, a nemzetközi hozamemelkedés korlátozza, meddig csökkenhetnek a magyar hozamok.
A G7-országok amerikai nyomásra dízelkészleteket szabadítanak föl, és éppen a közel-keleti export is helyreállt, a piaci helyzet még mindig kritikus. És ha a Hormuzi-szoros megnyílna, akkor is két évbe telne a leapasztott tartalékok visszatöltése.
Az idei szeptember havi költségvetési hiány valamivel kedvezőbben alakult a tavaly szeptemberinél, a deficit így is 93 milliárd forinttal nőtt. A kilenc havi halmozott hiány meghaladta az 5,2 ezermilliárd forintot, de ebben benne van, hogy augusztusban a büdzsé 2,2 ezermilliárd forinttal előlegezett meg uniós RRF-programokat.
Nyár óta él Svájcban a volt nemzetgazdasági miniszter, Zürichben dolgozik, állítólag már a Tisza-győzelem előtt elkezdett munkát keresni külföldön.
A lap úgy tudja, a kényszereladó orosz Gazprom csak az időt húzza, és esze ágában sincs megválni a szerb olajcégben fennálló tulajdonrészétől.
A miniszterelnök a számvevőszéket is számon kérte a Hankó-ügy kapcsán. Az ÁSZ szerint a jogszabályok szerint végzik a kampányfinanszírozások átvilágítását, beleértve a Hankó-féle NKA-támogatásokat.
Elkezdődtek a tárgyalások a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról. Bár a felek még nem tették meg tétjeiket, az irány egyértelmű. Jövőre a kormány csökkenti az szja-t, legnagyobb, 6 százalékpontos mértékben a minimálbérnél, cserébe a bruttó minimálbér bőven 10 százalék alatt, a garantált bérminimum még kisebb mértékben nő. A későbbi években 6 százalék körüli béremelési pályára kell berendezkedni az euróhoz vezető úton.
A szervezet teljes elnöksége visszaadta a mandátumát a szeptember 21-i ülésén.
Miután a novemberi adóemelés beépült az árakba egy karton cigin akár 10 ezer forintot lehet majd spórolni, ha Horvátországban szerzi be valaki inkább.
A GKI Gazdaságkutató összeszedte, mire kell figyelni az euróbevezetés feltételeinek megteremtésére kijelölt 2030-as célévig.
Az előző kormány az euróövezetből való kimaradást stratégiai kérdésnek tekintette, ami óriási hiba volt – véli Patai Mihály, az MNB korábbi alelnöke, aki nem szavazta meg, hogy a székházfelújítást végző „rablócsapat” költségkeretét utólag megduplázzák, mondván „gyakorlatilag nem csináltak semmit, majd újra kértek közel ötvenmilliárdot”.
A Tisza-kormány 120 ezer forintra emeli a 2008 óta változatlanul 28 500 forintos minimálnyugdíjat. De sok még a nyitott kérdés, többek közt ilyen a beígért sávos emelés és a 14. havi nyugdíj jövője is.
A jövő évi költségvetés mutathatja meg azt, komolyan gondolja-e a kormány a közös európai pénz bevezetését Magyarországon.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az inflációs cél 3-ról 2,5 százalékra csökkentése a szigorúbb jegybanki politikán keresztül csak minimálisan lassítja a gazdasági növekedést. A rosszabb forgatókönyvben az átállási áldozat kétszer nagyobb. Az új cél elérése közepette a kormány nem osztogathat, és nem erőltetheti a béremeléseket, az ütem ugyanis még mindig túl gyors.
A jegybank friss előrejelzése szerint az infláció idén alacsony marad, jövőre azonban 3 százalék fölé emelkedik, majd 2028-ban 2,5 százalékra lassul, vagyis az új inflációs célra. A gazdaság idén csak 1,8 százalékkal nőhet, 2027-ben és 2028-ban közel 3 százalékkal. A külső bizonytalanságok miatt a monetáris tanács leállt a kamatvágásokkal, és visszaáll „adatvezérelt módba”, havi egyedi döntéshozatalra.
