2010 óta 8 százalékkal nőtt a magyar feldolgozóipari termelékenység, ez a legkisebb növekedés az egész régióban, és elmarad az uniós átlagtól is.
A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar fejlesztése, amihez elengedhetetlenül fontos a versenyképes, azaz termelékeny munkaerő – emlékeztet elemzésében a GKI Gazdaságkutató. A munkaerő-termelékenység azt méri, hogy az egyes munkavállalók átlagosan mennyit termelnek, azaz egy foglalkoztatott átlagosan mennyivel járul hozzá a GDP-hez. Magyarországon a munkaerő termelékenysége nagyon alacsony növekedést mutat a feldolgozóiparban 2010 óta.
Az Eurostat friss adatai szerint hazánkban a feldolgozóiparban dolgozók termelékenysége 8 százalékkal haladta meg a 2010. évit. Ez az elmaradás különösen nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen, ugyanis más országoknál jelentősen nagyobb növekedés volt megfigyelhető a termelékenységben. Közép-Kelet-Európában,
Romániában 11 százalékkal, Csehországban 33 százalékkal, Lengyelországban 39 százalékkal, míg Szlovákiában 58 százalékkal nőtt a termelékenység,
vagyis minden regionális versenytárshoz viszonyítva lemaradt a magyar növekedés.
Hiába alacsony a munkanélküliség, annyira gyenge a termelékenység, és olyan képzetlen sok dolgozó, hogy így lehagy minket Közép-Európa nagy része – figyelmeztetett az MNB.
Az EU egészében pedig 23 százalékkal, vagyis a magyar értéknél 15 százalék ponttal jobban növekedett a termelékenység. Ezek a trendek más megvilágításba helyezik a kormánynak az Európai Unió termelékenységével kapcsolatos kritikáit. Magyarország az Európai Unió átlagos termelékenységét lefelé húzza, így kritikájuk helyett a hozzájuk való közeledését kellene először elérni.
Az ipar, a feldolgozóipar és az infokommunikáció is gyenge eredményeket mutat, egyedül a pénzügyi szférában állunk jól, de az is csak a középmezőnyre elég. A megoldás mások mellett az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális szféra fejlesztése lenne, ehhez képest ezekkel a kormány pont nem foglalkozik. Helyettük jönnek az akkugyárak, de az ilyen húzások csak rövid távon lökik meg a GDP-t, azok tovagyűrűző hatása kicsi, mint az már korábban, a gumiabroncs-gyártás felfuttatása után bebizonyosodott.
