Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A magyar gazdaságfejlesztési stratégia egyik központi eleme a magyar ipar fejlesztése, amihez elengedhetetlenül fontos a versenyképes, azaz termelékeny munkaerő – emlékeztet elemzésében a GKI Gazdaságkutató. A munkaerő-termelékenység azt méri, hogy az egyes munkavállalók átlagosan mennyit termelnek, azaz egy foglalkoztatott átlagosan mennyivel járul hozzá a GDP-hez. Magyarországon a munkaerő termelékenysége nagyon alacsony növekedést mutat a feldolgozóiparban 2010 óta.
Az Eurostat friss adatai szerint hazánkban a feldolgozóiparban dolgozók termelékenysége 8 százalékkal haladta meg a 2010. évit. Ez az elmaradás különösen nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen, ugyanis más országoknál jelentősen nagyobb növekedés volt megfigyelhető a termelékenységben. Közép-Kelet-Európában,
Romániában 11 százalékkal, Csehországban 33 százalékkal, Lengyelországban 39 százalékkal, míg Szlovákiában 58 százalékkal nőtt a termelékenység,
vagyis minden regionális versenytárshoz viszonyítva lemaradt a magyar növekedés.
Az EU egészében pedig 23 százalékkal, vagyis a magyar értéknél 15 százalék ponttal jobban növekedett a termelékenység. Ezek a trendek más megvilágításba helyezik a kormánynak az Európai Unió termelékenységével kapcsolatos kritikáit. Magyarország az Európai Unió átlagos termelékenységét lefelé húzza, így kritikájuk helyett a hozzájuk való közeledését kellene először elérni.
