Növekedni kezdett az infláció: egy hónapja még 3 százalékon állt, most viszont a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adata szerint 3,2 százalékkal magasabb az átlagos fogyasztói árszint, mint tavaly októberben volt. Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 0,1 százalékkal nőttek az árak.

A piaci elemzők arra számítottak, hogy a szeptemberi, meglepően alacsony adat után most növekedni fog a pénzromlás mértéke. Ennek négy fő oka van:

• az élelmiszerek árai most már hónapok óta egyre látványosabban felfelé mennek,
• szeptemberben azért is lehetett a várakozásoknál alacsonyabb az ütem, mert tavaly szeptemberhez képest az üzemanyagok sokkal olcsóbbak lettek, a két október között már nem ennyire durván nagy az eltérés,
• tavaly az év utolsó három hónapjában fékezett egy igazán nagyot az infláció, havi szinten pedig 2023 októberében már csökkentek is az árak, úgyhogy a korábbinál alacsonyabb a bázis, amihez most viszonyítunk,
• és persze tavaly októberben 381-387 forint között mozgott egy euró ára, idén ugyanekkor már 397 és 408 között.

Így nézett ki részletesen az árak változása szeptemberben:

• az élelmiszerek ára átlagosan 4,5 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor,
• a szolgáltatások 7,2 százalékkal drágábbak,
• az alkoholos italok és a dohány ára 3,8 százalékkal nőtt,
• a ruháké 3,1 százalékkal,
• a tartós termékek 0,3 százalékkal olcsóbbá váltak,
• az „egyéb termékek” kategória, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 1 százalékkal olcsóbb lett,
• a háztartási energia pedig 4,8 százalékkal olcsóbb a KSH szerint, mint egy éve.

Ami az európai összehasonlítást illeti: az Eurostat eddig 21 ország októberi adatát közölte, ezek közül ötnek az inflációja – a belga, az észt, a horvát, a szlovák és a holland – magasabb a mienknél, és a korábbi hónapok számai alapján valószínűleg még a lengyel és a román is magasabb lesz.

Az egyik legfontosabb részlet az üzemanyagok ára, ezt láthattuk egy hónapja is, amikor ennek a terméknek a 9,5 százalékos árcsökkenése húzta le az inflációt, most pedig 5,2-vel. Tavaly októberben, amihez a mostani árakat hasonlítjuk, egy liter 95-ös benzin átlagosan 622 forintba került, ugyanennyi gázolaj 667 forintba. Most ez a két ár a KSH szerint havi átlagban 593, illetve 600 forint volt.

A KSH számítása szerint az élelmiszer-infláció 4,5 százalékosra nőtt, magasabbra, mint idén eddig bármikor. Ezen belül a liszt 38,9, a tej 16,8, az étolaj 9,9, a vaj és vajkrém 7,9 százalékkal drágult egy év alatt, miközben visszaesett például a tojás (-2,1), a margarin (-2,7), a cukor (-2,9) és leginkább a száraztészta (-7,3) ára. Egyetlen hónap alatt, szeptemberről októberre nagyon látványosan, 0,7 százalékkal nőtt az átlagos élelmiszerár, leginkább a zöldségek és gyümölcsök, a vaj és a sajt drágult.

Az élelmiszerárak már egy ideje újra növekednek – erre jutottunk a HVG havi bevásárlókosarában is. Különösen szembetűnő volt az, hogy a korábban árstopos termékek ára annak ellenére nő, hogy az elmúlt időszakban a beszerzési ár érdemben nem mozgott. Ez azt jelzi, hogy még mindig folyik az árak korrekciója a piaci szintre, vagyis fokozatosan emelik vissza a kereskedők, kérdés, hogy meddig.

Élelmiszerbolt.

Fazekas István

Ez pedig azért is különösen fontos, mert mivel az élelmiszerárakkal napi szinten találkozik mindenki, ha azok az átlag felett szállnak el, akkor nagyobbnak érezzük az inflációt. Nemrég Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt arról, hogy a háztartások és a cégek is úgy hozzák meg a pénzügyi döntéseiket, mint ha 7-8 százalékos volna az infláció. Márpedig ezen az élelmiszerek drágasága nem nagyon segít.

Az árakat azért már hónapok óta leginkább a szolgáltató szektor húzza, ott most épp 7,2 százalék az éves áremelkedés. A legnagyobbat ott kellett emelni a béreken, hogy meg tudják tartani a dolgozókat, ráadásul mivel ezt az ágazatot ütötte meg legfájdalmasabban a Covid miatti lezárás, majd az energiaválság is belerúgott még egyet, most már sok cég képtelen alacsonyan tartani az árait, hogy valahogyan működőképes tudjon maradni. A járművek javítása és karbantartása például 9,7 százalékkal drágult, a lakáskarbantartás 8,8, a lakbér 10,4 százalékkal lett magasabb, a testápolási szolgáltatásokért 9,1, múzeumi és sportbelépőkért 8,9 százalékkal kérnek többet.

A forint gyengülése is sok bajt okoz, hiszen ez beépül mindennek az árába, amit vagy aminek az alapanyagait külföldről hozzák be. Ez a hatás most jelent meg komolyan az inflációban, eddig nagyjából ugyanott voltak az árfolyamok, mint 12 hónappal korábban, a tavaly októberihez képest viszont már látványos volt a gyengülés. Ez a tartós cikkeknél számít sokat. Ebben a kategóriában összesítve még mindig az jött ki, hogy 0,3 százalékkal alacsonyabb az átlagos árszint, mint tavaly ilyenkor, de már hónapok óta egyetlen tétel húzza ezt le: a használt autók. Ezek most épp 7,5 százalékkal olcsóbbak a KSH szerint, mint tavaly októberben voltak, miközben például az új autók 5,9 százalékkal drágultak, a bútorok ára 2,4 százalékkal nőtt.

Az pedig a fűtési szezon beköszöntével újra fontos lehet, hogy a KSH sok vitára alapot adó módszertannal számolja az energiaárakat – és hozta ki őket rendszeresen csökkenőnek, miközben valójában az ár nem változott. A hivatalos számítás ugyanis külön veszi a kedvezményes rezsit biztosító fogyasztási határ alatti és az afölötti árakat, így jött ki az, hogy az áram 0,7, a vezetékes gáz pedig 9,5 százalékkal olcsóbb a hivatalos adatban, mint tavaly ilyenkor volt.

A kormány úgy számol a 2025-ös költségvetés tervezetében, hogy idén 3,7 százalékos lehet az átlagos infláció, az MNB ezt 3,5-3,9 százalék közöttire mondta az Inflációs jelentésben. Mindkét adat ugyanazt jelentené az évből hátramaradt két hónapra: némi gyorsulást az eddigihez képest, ami persze nem is lenne meglepő a bázishatás miatt.

Ennél nagyobb gondot az okozhat, hogy a maginfláció – amelyet úgy számolnak, hogy kiveszik a képletből a hirtelen nagyokat ingadozó tételeket, így a benzint is – már eddig is jóval a kényelmes, maximum 4 százalékos szint fölött volt, és most sem állunk jól vele, ezúttal 4,5 százalékos. Ez az, amit a hazai gazdaságpolitika a leginkább tud befolyásolni, az MNB szerint jövőre is csak 3,2-3,8 százalék körülre eshet be.

Paradox módon viszont a magyar gazdaság legnagyobb baja még segíthet is: nevezetesen az, hogy az emberek alig akarnak vagy alig tudnak vásárolni. Az, hogy a háztartások fogyasztása borzasztóan alacsony – a kiskereskedelem forgalma csak a 2023-ashoz képest mutat kis növekedést, a 2021-es szint alá 1-1,5 százalékkal tartósan beragadt –, a GDP-t persze visszafogja, viszont az árakat az alacsonyabb irányba terelgetheti: ha már most is alig van vásárló, akkor a legtöbb üzlet nem szívesen emelné még tovább az árait. Azt is érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy előttünk áll a kereskedelmi főszezon, a karácsony előtti időszak, amikor még azok is szívesebben költekeznek, akik az elmúlt hónapokban visszafogták a vásárlásaikat. Ez bátoríthatja a kereskedőket is további áremelésekre.