Egy éve várja hiába a kormány, hogy a vásárolni induló tömegek bedurrantják a gazdaságot – hol rontották el?
Miközben a kormány 2024 helyett már 2025-re ígéri, hogy „az óvatossági motívum fokozatos oldódása” majd felfelé indítja a gazdaságot, a bolti forgalom beragadt a 2021-es szint alá. Megnéztük, mi ment félre, mire lehet szükség ahhoz, hogy a reálbérek növekedése valódi javulást hozhasson el, és mi történt azokban az országokban, ahol a mienkhez hasonló inflációból kellett talpra állni.
Óvatossági motívum, óvatossági motívum, óvatossági motívum – ha tippelni kellene arra, melyik kifejezés lesz 2024 leggyakrabban elmormolt kormányzati mantrája, akkor ez ott lenne a toplista élén, főleg úgy, hogy a háborúpártizást az EP-választás óta visszafogták. De ha egy pillanatra nem a kormánykommunikációra figyelünk, hanem a valódi bajokra, akkor is jól látszik, hogy tényleg gond van: az emberek nem nagyon költik a pénzüket, ami hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság nem indul be. A kormány szerint annyit kellene elérni, hogy ez az óvatossági motívum feloldódjon, és máris pöröghetne a gazdaság – de mi igaz ebből?
Izgalmas kérdés, hogy vajon mikor hangozhatott el mostanában első alkalommal ez a két szó így egymás mellett. A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentésében már 2023 márciusában megjelent ez a kifejezés, akkor még abban a kontextusban, hogy ha továbbra is bizonytalanok maradnak a gazdasági kilátások, akkor erősödhet az óvatosság – mint láttuk, ez így is történt.
De amikor a nagypolitikában először hangzott el ez a két szó, az az az alkalom lehetett, amikor Nagy Márton 2023. december 12-én megígérte, hogy 2024-ben az óvatossági motívum fokozatos oldódásának hatására az EU egyik legnagyobb gazdasági növekedése a magyar lesz. (Spoiler: nem így történt, most ugyanezt épp 2025-re ígérik.)
A munkáshitel azt jelenti, hogy minden dolgozó fiatal, akár 17 éves kortól, kaphat négymilliót kamatmentesen. A tervet nyilván állati agyafúrtnak képzelik: behúzzák a fiatal választókat, és a pénz pedig majd… izé. Valahogy kihúzza a gazdaságot a kakiból? Mert ugye a fiatal vesz egy Playstationt, és… jó, hát akkor pont a japán gazdaságot fűti, na bumm.
A kormány egy elég egyszerű, de logikusnak tűnő pályát vázolt fel: a 2022-2023-as nagy infláció lelassul, a bérek nőnek tovább, így a fizetések egyre többet fognak érni, az embereknél több pénz marad ott, úgyhogy elkezdik költeni, ezzel pedig segítenek felpörgetni a gazdaságot. Ehhez képest az infláció lelassult ugyan és az átlagbér is nő, de mégis, az emberek csak nem kezdenek el költekezni.
Nagyot ment Londonban Emmanuel Macron francia államfő, konkrét megállapodásainak jelentőségét majd az idő dönti el. Hazai ellenfeleinek inkább múltbéli tevékenységük miatt van most feladva a lecke.