Miközben a kormány 2024 helyett már 2025-re ígéri, hogy „az óvatossági motívum fokozatos oldódása” majd felfelé indítja a gazdaságot, a bolti forgalom beragadt a 2021-es szint alá. Megnéztük, mi ment félre, mire lehet szükség ahhoz, hogy a reálbérek növekedése valódi javulást hozhasson el, és mi történt azokban az országokban, ahol a mienkhez hasonló inflációból kellett talpra állni.
Óvatossági motívum, óvatossági motívum, óvatossági motívum – ha tippelni kellene arra, melyik kifejezés lesz 2024 leggyakrabban elmormolt kormányzati mantrája, akkor ez ott lenne a toplista élén, főleg úgy, hogy a háborúpártizást az EP-választás óta visszafogták. De ha egy pillanatra nem a kormánykommunikációra figyelünk, hanem a valódi bajokra, akkor is jól látszik, hogy tényleg gond van: az emberek nem nagyon költik a pénzüket, ami hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság nem indul be. A kormány szerint annyit kellene elérni, hogy ez az óvatossági motívum feloldódjon, és máris pöröghetne a gazdaság – de mi igaz ebből?
Izgalmas kérdés, hogy vajon mikor hangozhatott el mostanában első alkalommal ez a két szó így egymás mellett. A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentésében már 2023 márciusában megjelent ez a kifejezés, akkor még abban a kontextusban, hogy ha továbbra is bizonytalanok maradnak a gazdasági kilátások, akkor erősödhet az óvatosság – mint láttuk, ez így is történt.
De amikor a nagypolitikában először hangzott el ez a két szó, az az az alkalom lehetett, amikor Nagy Márton 2023. december 12-én megígérte, hogy 2024-ben az óvatossági motívum fokozatos oldódásának hatására az EU egyik legnagyobb gazdasági növekedése a magyar lesz. (Spoiler: nem így történt, most ugyanezt épp 2025-re ígérik.)
A kormány egy elég egyszerű, de logikusnak tűnő pályát vázolt fel: a 2022-2023-as nagy infláció lelassul, a bérek nőnek tovább, így a fizetések egyre többet fognak érni, az embereknél több pénz marad ott, úgyhogy elkezdik költeni, ezzel pedig segítenek felpörgetni a gazdaságot. Ehhez képest az infláció lelassult ugyan és az átlagbér is nő, de mégis, az emberek csak nem kezdenek el költekezni.
A nemzeti kisebbségek közötti feszültségek kiaknázását nevezik hamis zászlós hadműveletnek, régi eszköze ez az orosz/szovjet háborús eszköztárnak. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő véleménye.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a minisztert.
