Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az adócsökkentés kormánya nem retten vissza az adóemelésektől, ez a 2025-ös költségvetés tervezetéből is kiderül, amelyben felbukkan a „légi közlekedési környezetterhelési adó”. A HVG ezúttal néhány adóügyi érdekességre hívja fel a figyelmét.
A pénzforgalom megadóztatása
A módosított és devizaváltásra is kiterjesztett pénzügyi tranzakciós illetékkel csaknem 590 milliárd forintot kasszíroz jövőre az állam. A pénzforgalomnak ebből a sajátos forgalmi adójából az idei büdzsé még csak 348 milliárdot várt.
Egyes különadók alakváltozása
A különadók némelyike megszűnik – büszkélkedik időről időre Varga Mihály pénzügyminiszter. Az már a feledés homályába vész, hogy Nagy Márton, a mostani nemzetgazdasági miniszter az úgynevezett extraprofitadókat csupán két évre hirdette meg, és az inflációs többletbevételeket óhajtotta velük megcsapolni.
Pénzügyminisztérium
MTI
Ám ígéretét rövidesen úgy módosította, hogy amíg extraprofit keletkezik, addig maradnak az extraprofitadók is. Ezekből 2022-ben több mint 800 milliárd forint, 2023-ban ezer milliárd forint bevételt tervezett, többségük az úgynevezett rezsivédelmi, illetve honvédelmi alapba folyt be. A két alap jövőre megszűnik, az inflációt pedig Nagy Márton szerint azóta a földbe döngölték.
A különadók némelyikét, például a bankrendszert terhelő adókat Gulyás Gergely kancelláriaminiszter 2024 júliusában „védelmi hozzájárulásnak” titulálta. Az adó hivatalos elnevezése persze nem változott. Például Pénzügyi szervezetek befizetései címén mind az idei, mind a jövő évi költségvetés 243 milliárd forint bevételt vár.
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
MTI/Koszticsák Szilárd
A légi közlekedést terhelő, a távközlési és a gyógyszergyártói különadó megszűnik – hirdette meg hetekkel ezelőtt Nagy Márton. A 2025-ös költségvetés a légi közlekedés különadója címen az idei, csaknem 40 milliárd forintra tervezett bevétel után jövőre már csupán 3 milliárd forint bevételre számít, belép viszont új tételként, 20 milliárd forintos befizetési kötelezettséggel a „légi közlekedési környezetterhelési adó”.
A gyógyszergyártói adó valóban megszűnik, ezzel 17 milliárd forintot enged el a költségvetés. A távközlési adóból várt bevételek az idei 95,6 milliárdról 2025-ben 51 milliárdra mérséklődnek.
Az egyik legrégebbi különadó, a közműadó is megszűnik, ebből 2023-ban csaknem 55 milliárdot kasszírozott az állam, de még az idén is 41 milliárdos bevételre számít. A magyarázat: 2023 szeptemberében Orbán Viktor ígéretet tett a Deutsche Telekom vezérének, hogy 2024-től eltörlik a távközlési cégeket terhelő közműadót és 2025-től a távközlési pótadót is, cserébe a Magyar Telekom új fejlesztésekre tett ígéretet.
A bányajáradék 2024-ről 2025-re 192 milliárdról 129 milliárdra mérséklődik, az energetikai cégek befizetési kötelezettségei 514 milliárdról 297 milliárdra csökkennek.
A kiskereskedelem különadója ellenben tovább emelkedik, az idei, közel 250 milliárd után 295 milliárdot von el – főleg a hipermarketláncoktól – az állam. Az adót a 2022-es választások előtti kormányzati osztogatás után tapasztalt forgalombővülésre hivatkozva hirdette meg Nagy Márton, ám annak ellenére fenntartotta, hogy 2023-ban csökkent a kiskereskedelmi forgalom, és az idén sem bővül a tőle várt mértékben. Az adó nagy része beépül a fogyasztói árakba.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
Az idegenforgalomban működő vállalkozások árbevétel alapján fizetendő különadójával az idei 54,4 milliárd forint helyett jövőre már 90 milliárdot szed be az állam.
