Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Bár 2026-ban már kevesebbet kell majd költeni a sztrádakoncessziókra, de jövőre kezdődnek a vállalt bővítések az M1-es háromsávúsításával.
Összesen 545 milliárd forintba kerülnek az autópálya-koncessziók 2025-ben – derül ki a jövő évi büdzsé tervezetéből. Ezen belül 175 milliárd forintot visznek el a régi koncessziók (M5 és M6), 370 milliárd forintot pedig a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF-koncesszió.
Minderre az idei, 2024-es évre csak 372,6 milliárd forint van betervezve. A nagy növekedés az MKIF-féle koncessziónál lesz, annak költségvetési költsége idén még csak 200 milliárd forint. Vagyis az éves növekedés számszerűen 170 milliárd forint, avagy 85 százalék.
A tavalyi büdzsé fejezeti indokolásából egyébként már látható volt, hogy az autópálya-koncessziós költségek 2025-ben drasztikusan megugranak. A következő években – legalábbis a 2024-es költségvetésben lefektetett várakozások szerint – a költség alacsonyabb lesz, 2026-ban „csak” bő 430 milliárd forint, 2027-ben közel 490 milliárd forint.
A 2025-ös drágulást nem magyarázhatja az infláció vagy az útdíjhálózat fenntartásának költsége. Alighanem arról van szó, hogy az MKIF nekilát azoknak a bővítéseknek, amelyek alapján plusz díjazásra jogosult.
A koncesszor alapvetően kétféle díjat kap, egy rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjat (RÁASZD) és a fejlesztések után kalkulált rendelkezésre állási díjat (RÁD). A koncesszió részét képezik jelentős fejlesztések is, ám mindebből eddig semmi sem kezdődött el. (Az úgynevezett szintre hozási munkák, például az aszfaltozás, amit többfelé végeznek nem minősülnek bővítésnek, azok a normál üzemeltetéshez tartoznak.)
2025-ben azonban már elkezdődik az M1-es autópálya bővítése. Sőt, ami azt illeti az előkészítő munkák már el is indultak. Az M1-es autópálya bővítésének tényleges munkálatai legkésőbb 2025. szeptember 1-én kezdődnek. Az M0-ás autóúttól a Concó pihenőhelyig, mintegy 80 kilométeren bővül a sztráda 2×3 + ITS (leálló) sávra, 4 év alatt.
Mind a mai napig vitatott, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László hatalmasat kaszálnak-e az egész 35 éves koncesszión, vagy sem. Az MKIF szerint szó sincs arról, hogy ez valami hatalmas üzlet lenne, sőt épp most, az első években, miután elindulnak a bővítések masszívan veszteséges lesz a konstrukció számukra, mivel a beruházásokat most kell finanszírozni.
Mindenesetre az Európai Bizottság idén tavasszal kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a koncessziós szerződés miatt. Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy
Magyarország 35 évre szóló koncessziója nem volt átlátható a becsült érték alapján, nem hárította át a megfelelő működési kockázatot, és uniós jogot sértve indokolatlanul hosszú időre meghosszabbította.
A kormány azonnal reagált is: jogi lépéseket tesznek a szerintük jogszerű autópálya-szerződés megvédésére. A kabinet érvelése szerint a koncessziós szerződés nemzetgazdasági célokat szolgál, és ennek érdekében a koncesszor vállalta a gyorsforgalmi utak hosszú távú, magas színvonalú üzemeltetését és működtetését, valamint 10 éven belül 317 kilométer új autópálya megépítését és 265 kilométernyi sztráda bővítését.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mit mutatnak a kutatási adatok? Kell aggódni a munkahelyek elvesztése miatt?
Változásokat jelentettek be a Demján Sándor Tőkeprogramhoz kapcsolódó Demján Sándor Tanácsadási Voucher Programban.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat, vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Kipereltük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar másfél évet felölelő szerződéslistáját, amiből az látszik, hogy visszafogták a költekezést. Nem fizetnek ki egy kétmilliárdos tartozást sem, ami miatt viszont végrehajtás indult ellenük.
Lapunk korábbi moszkvai tudósítóját Kacskovics Mihály Béla kérdezte.