Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Villanások a 2025-ös költségvetésből: mennyi jut az egészségügyre valójában?
Egészségügyi célokra több, mint 3700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ez 2500 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben
– büszkélkedik a 2025-ös költségvetés preambulumában a beterjesztő.
A mondat felettébb tetszetős, de legalább annyira félrevezető. Nézzük a tényeket, hogy kiderüljön a tódítás.
2010 óta a béreknél a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. „Az utolsó, baloldali kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege csaknem négy és félszeresére nő a 2025-ös költségvetés alapján” – hangsúlyozza külön is a költségvetés preambuluma.
Ha számszerűen ez is igaz – és nincs okunk ebben kételkedni –, akkor maga a kormány szolgál közvetett bizonyítékkal az ágazat elszegényítésére. Mert ha az egészségügyi kiadások a háromszorosára nőttek, ezen belül a bérek négy és félszeresre, közben pedig az egészségügy GDP-arányos kiadásai 0,3 százalékponttal estek, akkor más területeken, például eszközállományban, a betegellátás finanszírozásában számottevő zsugorodásnak kellett bekövetkeznie. Ezt egyébiránt a legtöbben látják, érzik és megtapasztalják, akik háziorvosi, szakorvosi, kórházi kezelésre szorulnak.
Az egészségügy közpénzekből történő finanszírozását a lakosság a saját pénzéből egészíti ki. A magánkiadások a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet, az OECD legutóbbi, 2022-es adatai alapján a GDP 4,4 százalékáról annak 6,7 százalékára hozzák fel a magyarországi egészségügyi kiadásokat, Lengyelországgal holtversenyben és Románia elé. Az OECD átlaga 9,2 százalék. (Az OECD Health at Glance 2024 jelentését itt mutattuk be részletesen.) Az állami kiadásokat tehát Magyarországon a GDP 2,3 százalékára tehető magánkiadások egészítik ki. Azon pedig lehet tűnődni, hogy akkor most fizetős-e az egészségügy, vagy nem.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.