„Jelenleg Magyarország az Európába irányuló kínai beruházások első számú célpontja. A tavalyi évben az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka Magyarországra érkezett”

– mondta Szijjártó Péter kedden Pekingben, a Facebookon közvetített bejelentkezésében.

A külügyminiszter abban a parkban beszélt a kamerának, ahol a kínai állami vezetők rendszerint fogadják az odalátogató külföldi vendégeiket. Azt mondta, épp lezárta Vang Ji kínai külügyminiszterrel folytatott újabb személyes találkozóját, ami az elmúlt 10 év alatt már a 21. ilyen tárgyalásuk volt.

Szijjártó arról beszélt, hogy „jó hír, hogy Kína továbbra is fenn kívánja tartani az együttműködést és annak magas színvonalát”. Aztán idézte Vang Jit, aki szerint a kínai vállalatok „kifejezetten jól érzik magukat Magyarországon” – merthogy nálunk gazdasági semlegesség van, a nyugati mellett a keleti cégeknek is adunk helyet. „Mi nem diszkriminálunk egy beruházót sem csupán azért, mert valamelyik égtáj felől érkezett hozzánk Magyarországra. Mindazok a beruházók, akik tiszteletben tartják a magyar törvényeket és szabályokat, szabadon működhetnek Magyarországon.”

Szijjártó szerint jelenleg több mint 4000 milliárd forintnyi értékben zajlanak nagy kínai beruházások Magyarországon, emellett felbuzgott a turizmus, a hozzánk látogató kínai turisták száma is folyamatosan nő. A külügyminiszter szerint idén a kínai látogatók által Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma már meghaladta a koronavírus-járvány előtti csúcsot, ezért

megkezdik a tárgyalásokat a légi közlekedési együttműködés módosításáról, amellyel azt célozzák, hogy tovább növeljék a kínai nagyvárosok és Budapest között közlekedő járatok számát a jelenlegi heti huszonegyről. Emellett a felsőoktatási együttműködést is szorosabbra fűzik, a hatodik Konfuciusz Intézetet is létre fogják hozni Magyarországon, ezúttal a Győri Egyetemen.

A mezőgazdaságra áttérve Szijjártó azt mondta, a két nemzet munkacsoportjai elkezdtek ülésezni, hogy újra lehessen magyar baromfit és magyar sertést exportálni Kínába. Ehhez a külügyminiszter szerint úgynevezett regionalizációs megállapodást kellene kötni, ennek értelmében akár sertéspestis vagy madárinfluenza felbukkanása esetén sem kellene a kínai hatóságoknak egész Magyarország területére érvényes exportkorlátozást elrendelniük.

Szijjártó ezután felemlegette a májusban bejelentett új magyar–szerb határátkelőt, melyet a röszkei térségben építenek meg, és szándékaik szerint Európa legnagyobb és legmodernebb határátkelője lehet. Ezt a háromoldalú magyar–kínai–szerb együttműködés folytatása miatt hozta szóba, mert – mint fogalmazott – „ugye a Budapest–Belgrád vasútvonal építése sikertörténet”. Emellett azt is elmondta, hogy

a Magyarországot Szerbiával összekötő kőolajvezeték építését is háromoldalú lapon lenne a legjobb végrehajtani.

A külügyminiszter végül bírálta az EU a kínai elektromos autóiparral szemben bevezetett vámjait, mert szerinte azok veszélyesek az európai versenyképességre és gazdaságra nézve (a vámok célja egyébként az, hogy megvédje az európai piacot a kínai elektromos járművek dömpingjétől), illetve az ukrajnai háborúval kapcsolatban az eszkaláció erősödő veszélye miatt aggódott, mert szerinte folyamatosak a „felelőtlen nyilatkozatok és döntések”, amelyek nyomán egyre nagyobb pusztítást okozó fegyvereket vetnek be a harctéren.

„Magyarország és Kína is a békepárti tábort erősíti. Magyarország és Kína is felemeli a hangját a béke érdekében. Egyetértünk abban, hogy az eszkalációt el kell kerülni” – mondta, majd arról beszélt, hogy bízik benne, Donald Trump amerikai elnök ismételt hivatalba lépése január 20-án következik, és abban bízik, hogy az újrázó republikánus elnök béketeremtési kísérletei sikeresek lesznek. Végül még szóba hozta az ENSZ-ben felépíteni szándékozott Béke Barátai csoportot. Erről az alakulóban lévő nemzetközi csoportról azt kell tudni, hogy szerintük Ukrajnában nem megoldás harcolni – ez erősen oroszpárti álláspont. A csoport megalakítása Magyarország ötlete volt.

Szijjártó szerint soha nem volt annyira aktuális a kínai–brazil békejavaslat, mint most. „Magyarország és Kína közösen emeli fel a hangját a jövőben is a béke érdekében.”