Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
2,4 ezer milliárd forint kiadást irányoz elő az országgyűlési elfogadás előtt álló 2025-ös költségvetési törvény a Pénzügyminisztérium számára. A tárca fejezete meglehetősen vaskos, ide tartozik az adóhatóság, a központosított állami beszerzésekért felelős főigazgatóság, a Magyar Államkincstár. Nem mellesleg a tárca kezel olyan előirányzatokat, mint az egyebek mellet a családi pótlékot és a gyest könyvelő Család- és Szociálpolitikai Alapot.
Apró bökkenő: 2025-ben már nem lesz Pénzügyminisztérium.
A tárca ugyanis december 31-ével megszűnik, beolvad a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumba. A kormányátalakítást rögzítő törvénymódosítás már sz országgyűlés előtt, a tárca éléről a Magyar Nemzeti Bank elnöki székbe átigazoló Varga Mihály már megtartotta első bizottsági beszámolóját leendő jegybankelnökként.
A Pénzügyminisztérium megszűnését hivatalossá tevő törvénymódosítást kivételes eljárásban kezeli a parlament, zárószavazása az utolsó ülésnapon, december 20-án lesz. Épp akkor, amikor a költségvetés zárószavazása. A költségvetési törvényhez november végéig lehetett módosítókat benyújtani, a tervezet túl van a bizottsági tárgyalásokon – úgy, hogy benne maradt a Pénzügyminisztérium.
A Pénzügyminisztérium megszűnését már nem lehet átvezetni a költségvetésen, hiszen az csak akkor válik hivatalossá, amikor a költségvetést elfogadják. Több ülésnap pedig idén már nem lesz, tehát az ország
- vagy olyan költségvetéssel kezdi el a 2025-ös évet, amely egy nem létező, 2,4 ezer milliárd forint fölött diszponáló minisztérium fejezetét tartalmazza,
- vagy pedig a kormány veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve rendeleti úton módosítja a törvényt még január 1-e előtt.
Utóbbi valószínű. Nagy munkát nem igényel, mivel a PM beolvad az NGM-be, egyszerűen az összes, PM-fejezet alatti címet és előirányzatot át kell sorolni az NGM-fejezet alá. (Bár a beolvadás ennél nyilván bonyolultabb lesz, ami végül további költségvetési módosításokat igényel majd.) A törvények rendeleti módosítása jogállamban azonban sosem fest szépen – igaz, az azt lehetővé tevő, permanens veszélyhelyzet sem.
Az egész helyzet jól jelzi, mennyire tiszteli a kormány/párt a költségvetési törvényt. Formailag Varga kinevezésének bejelentése, a PM megszűnésének kodifikálása egybeesik a költségvetés elfogadásával – ez azonban aligha volt szükségszerű. Varga jegybankelnöki kinevezése és a gazdasági csúcsminisztérium létrehozása nagyjából szeptember óta nyílt titok, maga a miniszterelnök beszélt róla a kötcsei pikniken. A bejelentést meg lehetett volna tenni még olyan időpontban, hogy a változást át lehessen vezetni a költségvetésen. Egyéb szempontok a jelek szerint fontosabbak voltak.
Nyitókép: Varga Mihály Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének adja át a jövő évi költségvetési törvény tervezetét. Fotó: Fazekas István
