Tíz év alatt sikerült egyre távolabb sodródni az euró bevezetésétől

Az eurózónához való csatlakozás négy fő kritériumának alakulását vizsgálta a GKI: ez alapján elmondható, hogy az elmúlt 10 évben mind távolabb került Magyarország a közös deviza bevezetésétől.

  • HVG HVG
Tíz év alatt sikerült egyre távolabb sodródni az euró bevezetésétől

Magyarország az Európai Unióba való belépésével kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére. Az alábbiakban az eurózónás csatlakozáshoz szükséges négy kulcsfontosságú kritérium teljesítését elemezzük.

A költségvetési hiány 2004 és 2011 közt minden évben meghaladta a kritérium által előírt GDP-arányos 3 százalékot. Ezt követően 2012 és 2019 közt sikerült prudens költségvetési politikát folytatni, ekkor teljesült is a deficitre vonatkozó kritérium. A Coviddal véget ért a fiskális fegyelem időszaka: 2020 és 2023 közt minden évben a kritérium több mint duplájára hágott a hazai hiány, de 2024-ben is 5 százalék körül alakult. A 2025-ös, meglehetősen optimista költségvetés 3,7 százalékos hiánycélt határozott meg – írja a GKI elemzése.

GDP arányos éves költségvetési hiány (bal tengely) és GDP arányos államadósság (jobb tengely) Magyarországon 2004 és 2023 közt
GKI

Az államadósság a főszabály szerint nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy ha ennél magasabb, akkor közelítenie kell hozzá. 2004 és 2011 között viszont nemhogy nem közelített ehhez, de egyre inkább távolodott tőle. 2012-ben trendforduló történt (amit a magánnyugdíjpénztári vagyon túlnyomó részének államosítása tett lehetővé, ez az akkori GDP 10,5 százalékát tette ki). Ezt követően a rendkívül alacsony nemzetközi és hazai kamatszint miatt fokozatosan csökkent az államadósság aránya, és az ország teljesítette is az idevágó kritériumot. A koronavírus-válság következtében a ráta felugrott, és azóta csak enyhe csökkenés figyelhető meg a mutatóban. Összességében a nominális államadósság megduplázódott 2010 óta, és GDP arányosan a 2017-es szinten áll.

Az infláció alakulásában hasonló dinamikákat figyelhetünk meg. 2012 előtt rendre átlépte a hazai árnövekedés a meghatározott szintet (a három legjobban teljesítő eurózónás ország átlagánál legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb). 2014-2016 között Magyarország jól teljesített az árstabilitást tekintve, részben a mesterségesen lenyomott rezsiköltségek miatt – áll a kutatásban. Bár 2016 után is az MNB 3 százalékos célja körül alakult az infláció, az alacsony eurózónás árnövekedésnek köszönhetően ez már nem volt elég a kritérium teljesítésére. A 2022-2023-ban elszálló, Európa-rekorder infláció után stabilizálódni látszik a hazai árszínvonal, 2024 végére a referenciaérték körül alakult a mutató.

A hosszú távú kamat és az infláció alakulása Magyarországon, 2004-2024
GKI

A maastrichti kritériumok hosszú távú kamatokra vonatkozó passzusa szerint a kamatok legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam kamatának átlagát. Bár 2012-ig ettől rendre magasabb volt a hazai kamatszint, 2014 és 2020 között mi is élvezhettük az olcsó hiteleket (a kritériumok rendre teljesültek). Ezt követően a hosszú távú kamatok emelkedtek. Bár 2024-re a kamatok világszerte magasabbak, mint a „békeidőkben” voltak, a hazai adatok így sem teljesítik a kritérium által előírt értékeket.

Összességében tehát elmondható, hogyha politikai akarat is társult volna a kedvező makrogazdasági környezet mellé, 2014 környékén csatlakozhattunk volna az euró előszobájához, az ERM II.-höz. 2024-re a magas kamatok és a költségvetési hiány miatt messze sodródtunk ettől a lehetőségtől. Gazdaságpolitikusaink nyilatkozatai alapján pedig arra lehet számítani, hogy a forint marad a hazai fizetőeszköz a következő években is, annak minden hátrányával együtt – fogalmaznak a GKI kutatói.

Köszönőviszonyban sincs a valósággal a kormány százalékos növekedési terve az OECD előrejelzése alapján

Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.