Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Londoni makrogazdasági elemzők szerint recesszióba sodorhatják a kanadai és a mexikói gazdaságot az amerikai kormány által kilátásba helyezett – bár Mexikó esetében egyelőre elhalasztott – importvámok, az euróövezetre ugyanakkor jóval kisebb hatásuk lenne az amerikai vámemeléseknek.
Donald Trump amerikai elnök a minap bejelentette, hogy ezen a héten 25 százalékos vámot vet ki a Kanadából és Mexikóból származó termékekre.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök és Trump hétfőn megbeszélést tartott, és ezután mindketten bejelentették, hogy Mexikó esetében Washington egy hónapra felfüggeszti a vámemelési eljárást, és ebben az időszakban folytatódnak a kétoldalú egyeztetések.
Az MTI beszámolója szerint az egyik legtekintélyesebb globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics hétfőn Londonban ismertetett tanulmányában kiemeli: ha az amerikai kormány mégis mindkét ország termékeire teljes mértékben kivetné a kilátásba helyezett 25 százalékos vámot, az a kanadai és a mexikói gazdaságot egyaránt recesszióba sodorná.
A ház közölte: a saját fejlesztésű globális gazdasági modellje (Oxford Economics Global Economic Model) alapján elvégzett szimulációs hatásvizsgálata azt mutatja, hogy ennek a forgatókönyvnek a megvalósulása az amerikai gazdaságot is erősen megterhelné, jóllehet az Egyesült Államok valószínűleg elkerülné a recessziót. Hasonló értelemben nyilatkozott a HVG-nek Paul Donovan, a világ legnagyobb kereskedelmi bankja, a svájci UBS vezető közgazdásza:
Az Oxford Economics modellszámításai szerint a vámok teljes körű bevezetése és a két másik ország részéről várható ellenlépések együttes hatása 0,7 százalékponttal lassítaná az amerikai hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemét. A kereslet ebből eredő lanyhulása a foglalkoztatásra is kihatna: az Oxford Economics számításai szerint az amerikai munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról 2025-ben 4,5 százalékra emelkedne, ha elmaradnak a vámháborút megakadályozó megállapodások.
A ház szerint az amerikai vámemelési tervek teljes körű végrehajtása esetén a rövid távú áringadozásokra hajlamos termékek kiszűrésével számolt tizenkét havi amerikai maginfláció az idei első és a harmadik negyedév közötti időszakban átmenetileg meghaladná a 3 százalékot, és a negyedik negyedévben is átlagosan 2,8 százalék lenne az Oxford Economics idei évindító alapeseti előrejelzésében szereplő 2,2 százalék helyett.
A cég szerint a vámemelési forgatókönyv maradéktalan megvalósulása esetén a kanadai gazdaság recesszióba kerül. Az Oxford Economics modellszámításai alapján a reálértéken számolt kanadai hazai össztermék kumulatív bázison mérve 1,3 százalékkal esne vissza az idei első és a negyedik negyedév között, a munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban 6,7 százalékról 7,8 százalékra emelkedne.
A kanadai dollár 5-10 százalékkal gyengülne, és a teljes kosárra számolt tizenkét havi kanadai infláció 2025 közepéig 5,1 százalékra gyorsulna a tavaly decemberi 1,8 százalékról – áll az Oxford Economics hétfőn ismertetett szimulációs forgatókönyvében.
A ház szerint a fő kockázat az, hogy a vámháború felforgatja az erőteljesen integrálódott észak-amerikai beszállítói láncolatokat, ami hiányok kialakulásához és még erőteljesebb inflációs nyomáshoz vezethet.
Mexikó a cég számításai szerint ugyanennek a forgatókönyvnek a megvalósulása esetén technikai recesszióba kerülne 2025 negyedik és 2026 második negyedéve között, és a mexikói GDP-érték a jövő év egészében is csak 0,3 százalékkal növekedne.
Az Oxford Economics szerint ez azt jelentené, hogy a jövő évi mexikói hazai össztermék 3 százalékkal maradna el a cég 2026-ra szóló alapeseti előrejelzésétől.
Az euróövezet kevésbé érzékeny
Egy másik nagy londoni elemzőműhely, a Capital Economics az euróövezetre gyakorolt potenciális hatásokat vizsgálta hétfői tanulmányában. A cég közölte: a számításokhoz felhasznált alapeseti feltételezése az, hogy az Egyesült Államok az idén 10 százalékos vámot vet ki az euróövezetből érkező importra.
A ház fő megállapítása az, hogy az euróövezet sokkal kevésbé érzékeny az amerikai vámintézkedésekre, mint Kanada és Mexikó, mivel az amerikai piacra irányuló export az euróövezetei GDP-érték 3,2 százalékát teszi ki, Kanada esetében ugyanakkor ez az arány 20,6 százalék, Mexikó esetében 27,4 százalék.
Ennek alapján a Capital Economics modellszámításai szerint 10 százalékos univerzális amerikai vám bevezetése 0,1-0,2 százalékkal, 25 százalékos amerikai vám hozzávetőleg 0,5 százalékkal csökkentené az euróövezet által megtermelt idei hazai össztermék értékét.
A ház szerint az utóbbi esetben az euróövezeti gazdaság idei növekedési üteme zéróhoz közeli lenne.
