Paul Donovan a HVG-nek: A vámok nem úgy működnek, ahogy Donald Trump gondolja

Mekkora esélyét látja egy kereskedelmi háborúnak az Egyesült Államok és Európa között?

Donald Trump amerikai elnök abban hisz, hogy a kiszámíthatatlan viselkedés egy vezetői stílus. A davosi Világgazdasági Fórumon úgy tűnt, hogy mindenre vámot vetne ki, majd néhány órával később már arról beszélt, hogy a Kínából behozott termékeket nem sarcolná meg. Az első ciklusa alatt még alkudozásra használta, hogy hirtelen megvámolt valamit, majd ha megvolt az alku, visszavonta. Most azonban úgy tűnik, hogy csak egyszerűen jó ötletnek tartja a vámokat, arra számít, hogy bevételt hoznak, a külföldiekkel pedig így kifizettetheti az USA államadósságát. A vámok nem így működnek, de ez nem számít, ő ebben hisz.

Kétféle vám létezik: szelektív, amely egyetlen országra vonatkozik, például Kínára, valamint az univerzális vámok, mondjuk az összes, az Egyesült Államokba behozott mosógépre. Azt hiszem, biztosan látunk majd szelektív vámokat Kínával szemben, a jelenlegi 10,4 százalék jelentősen, 30 százalékra nőhet. Az ázsiai ország ezek egy részét el fogja tudni kerülni az áruk átirányításával. Az Európára kivetett vámok minden bizonnyal univerzális vámok lennének, például a gyógyszerekre, az autó- és acéliparra. Európa és Kína is valószínűleg megtorlással válaszolna, ezzel káros helyzet alakulhat ki, de még ha Európa vissza is vág az Egyesült Államoknak, attól még Kínával továbbra is zavartalanul kereskedhet.

Szóval azt gondolom, hogy az USA rosszabbul járna, mint Európa, de persze Európának is káros lenne, gondot okozna néhány európai gyártónak, akiknek az amerikai fontos piac.

Kérdés továbbá, hogy mi történne például, ha van a BMW-nek egy gyára Amerikában, ahol Európából hozott alkatrészekből gyárt autókat, utóbbiakra vonatkoznának-e a vámok? Azt csak a részletek ismeretében fogjuk tudni, hogy mennyire lesz súlyos a vámok Európára gyakorolt hatása.

Mit éreznének ebből az európai polgárok?

Az amerikai termékek árai várhatóan emelkednek, attól függően, hogy milyen erőszakosan és mikor vezetik be a vámokat. Az európaiak politikailag érzékenyen nyúlnának a vámokhoz, igyekeznének a republikánusok által uralt iparágakat támadni az Egyesült Államokban, hogy csökkentsék a vámok támogatottságát. Ezen felül nőhet a munkanélküliség, de ez nem érintené a teljes európai gazdaságot, csak egy-egy iparágat, amelyek számára kiemelten fontos az amerikai export.

A béremeléseket korlátozhatja, ha csökkennek az eladások a tengerentúlra, ez valószínűleg jobban érintheti az európai polgárokat.

Trump arra is utalt, hogy folytatná a szankciós politikát Oroszországgal szemben. Magyarországon a kormány erőteljesen kampányolt azzal, hogy a szankciók nem működnek, és Trump a megválasztása esetén majd megszünteti őket, ami csökkentené például a gázárakat. Alkalmasak a szankciók arra a célra, amire bevezették őket?

A szankciók olyanok, mint a szelektív vámok: idővel csökken a hatékonyságuk, mert az emberek kitalálják, hogyan kerülhetik meg őket. Ez történt számos, Oroszország exportjaira kivetett szankcióval és az Oroszországba eladott termékekkel is. A németek kirgizisztáni exportja például több száz százalékkal nőtt, nyilvánvaló, hogy nem a kirgizek vásárolnak ennyit, ezek a termékek az oroszoknál kötnek ki.

Ugyanakkor a pénzügyi szankcióknak szerintem jelentős hatása volt az orosz gazdaságra, és bár az orosz árukereskedelem továbbra is jól működik, mivel Kínába exportálnak, összességben a gazdaság sokkal instabilabb, ami a szankciók következménye. Ha azt nézzük, hogy hátráltatták-e Oroszországot az ukrajnai háború folytatásában, vagy belföldi politikai kockázatot okoztak-e, a szankciók mérsékelten váltak be.

A Trump-adminisztráció a sokszínűségi célkitűzéseknél is 180 fokos fordulatot tesz, ennek milyen gazdasági következményei lehetnek?

Azt gondolom, hogy ez gyengíti az amerikai gazdaságot. Nem azonnal, nem fog az első negyedéves GDP-növekedés bezuhanni a sokszínűségi célkitűzések eltörlése miatt, de hosszú távon negatív hatása lesz, mivel nem a megfelelő embereket nevezik majd ki, kisebb tehetségbázisból válogathatnak a vállalatok, és lehet, hogy rendkívül tehetséges emberek elhagyják az Egyesült Államokat, ha nem érzik magukat biztonságban.

Azt mondanám, hogy bizonyos negatív következmények már most is érezhetők, például a munkaerő mobilitása csökken az előítéletek miatt. Egy New Yorkban dolgozó női alkalmazottat gyakran nem kérhetsz meg arra, hogy költözzön Texasba, mivel ott nem érezné magát biztonságban az abortusztilalom miatt. Egy San Franciscóban élő meleg férfit nem kérhetsz meg, hogy menjen Floridába, mivel az nem biztonságos hely a melegek számára. Ezek a korlátok már most is megjelentek, és csökkentik a gazdaság hatékonyságát hosszú távon.

Korábbi könyvében amellett érvel, hogy az infláció mint statisztika félrevezető, és negatív mellékhatásai vannak. Miért nem érdemes varázsszámként kezelnünk az inflációs adatot?