Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egy törvényjavaslat alapján a bankok adófizetési kötelezettsége megemelkedhet 2026-ban. A Bankmonitor megvizsgálta, hogyan tudják ezt átterhelni ügyfeleikre a pénzintézetek.
Ahogy arról a HVG is beszámolt, a kedd éjjel benyújtott törvényjavaslat alapján a bankok által fizetendő adó megemelkedhet 2026-ban. A kormány jövőre 180 milliárd forint, idén pedig 160 milliárd forint bevételre számít a bankokat terhelő extraprofitadóból – írja a Bankmonitor.
A banki adók várható emelkedése annak is köszönhető, hogy megemelik az adókulcsot is: az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részére 8 százalék lesz az adó mértéke 2026-ban (jelenleg ez 7 százalék). Az adóalap 20 milliárd forint feletti részére viszont jövőre 18-ról 20 százalékra emelkedik az adó mértéke.
Az adókörnyezet növekedése természetesen befolyásolja a bankok nyereségét, ezt ellensúlyozandó pedig a pénzintézetek megpróbálhatják megemelni a díjaikat.
Abból kiindulva, hogy a teljes terhet megpróbálnák az elsődleges számlával rendelkező ügyfelekre átterhelni, az durván havi 252 forint költségemelkedést jelentene számlánként. (6,6 millió elsődleges számlával rendelkeztek a magyarok 2024. év végén.)
Az új ügyfelek – legyen szó hitelről vagy bankszámláról – költségeit a bankok a hirdetményeikből ismerhetik meg előzetesen. Akik szerződést kötnek a pénzintézettel, azok elfogadják ezeket a feltételeket. Természetesen elképzelhető, hogy az adókörnyezet emelkedésével az új ügyfelek is rosszabb feltételekkel köthetnek szerződést, de ezeket legalább előzetesen, pontosan megismerhetik.
A meglévő ügyfélkör díjváltoztatása már egészen más helyzet. Éppen ezért az itteni díjváltozásokat sokkal jobban szabályozza a felügyelet. A meglévő kölcsönök kamatát például csak kamatfordulókor módosíthatják a bankok egyoldalúan. Akkor is csak a választott, az MNB oldalán publikált objektív mutató alakulásának megfelelően. Például egy futamidő végéig fix kamatozású lakáskölcsön kamata nem változhat meg akkor sem, ha magas az infláció, vagy ha emelkednek a banki adók.
A meglévő bankszámlák díjváltozásait is eléggé szabályozták, de itt szélesebb a bankok mozgástere. Csak olyan objektív okok miatt emelhetnek díjat, amely szerepel a szabályzataikban. Ezen az oklistán szerepelni szokott az infláció, a jogi környezet változása és igen, az adózási környezet megváltozása is jellemzően a díjemelésre okot adó elemek között szokott lenni.
Nem véletlen tehát, hogy korábban is a számladíjakra vetítették rá a Bankmonitor szakértői az emelkedő extraprofitadót, itt ugyanis elviekben lenne lehetőség az adókörnyezet megváltozása miatt díjat emelni.
Joggal merülhet fel ellenvetésként, hogy az elmúlt időszak huzavonáját követően a bankok önként mérsékelték a számladíjakat, konkrétan visszavonták az idei inflációkövető díjemelésüket. Sőt még azt is vállalták, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakossági számlaköltségeket.
Ez igaz, valóban csökkentek a számladíjak a legtöbb banknál – ahol nem, ott gyakorlatilag nem is emeltek idén az infláció alapján a költségeken –, ez azonban önmagában még nem lenne ígéret a jövőbeni költségekre.
Az is tény, hogy a bankok tettek egy vállalást, miszerint 2026. június végéig nem emelik a lakossági számladíjakat. Ugyanakkor ezen vállalás kapcsán a legtöbb bank közleményében szerepelt egy nagyon fontos kitétel.
A banki közleményekből ugyanis az olvasható ki, hogy az inflációkövető és a működési költségeik változásából eredő díjemelésektől tekintenek el 2026. június 30-ig. Egy adózási változás azonban egyik kategóriába sem sorolható, vagyis a vállalások ellenére is emelkedhetnének a díjak jövőre a megemelt extraprofitadó miatt.
A Raiffeisen Bank hirdetményében ez a kitétel egész pontosan így szerepel:
„A Bank a Nemzetgazdasági Minisztérium által az infláció letörésére javasolt intézkedésekre tekintettel döntött úgy, hogy 2025. május 1-től 2026. június 30-ig egyes díjakból akciós jelleggel kedvezményt biztosít. Az e körbe tartozó, kedvezményes díjak – ideértve korábban meghirdetett egyes akciók kedvezményes meghosszabbítását is – jelen Kondíciós Listában ’Akciós díj’-ként, zöld háttérrel kiemelve kerülnek megjelölésre. A Bank fenntartja a jogot, hogy amennyiben az akciók meghirdetésekor fennálló körülményekben – különösen a Bankra irányadó jogszabályi, szabályozói környezetben – olyan előre nem látható lényeges és hátrányos változás következne be a jövőben, amely miatt ezen (zöld háttérrel kiemelt) akciós díjak változatlan feltételek mellett történő fenntartása a Banktól nem várható el, akkor a Bank jogosult az akciókat módosítani vagy megszüntetni, az érintett ügyfelek két hónapos előzetes értesítése mellett.”
A lehetőség tehát adott lenne, az adó teljes áthárítása mellett pedig átlagosan havi 252 forinttal emelkedhetnének a lakossági számlaköltségek. Ettől függetlenül a Bankmonitor szakértői nagyon kicsi esélyt adnak arra, hogy ténylegesen ilyen emelés bekövetkezzen a jövő év elején. Az idei inflációkövető áremelés miatt kialakult konfliktust követően a pénzintézetek nem fognak egy újabb hasonló konfliktust kirobbantani. Sokkal nagyobb esély van arra, hogy a vállalkozói számlák díjai emelkedjenek jövőre, hiszen az ottani díjemeléseket eddig is sokkal könnyebben elfogadták. (Bár az eddigi tapasztalatok alapján ott sem lesz általános, jelentős drágulás.)
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?