A hvg.hu és korábbi munkatársunk, Oroszi Babett pert indított, hogy adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megtagadott. Az Ítélőtáblán lapunk győzött, mert a másodfokú bíróság kimondta: amennyiben a kért adatok nem veszélyeztetik az ország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését, azok a tízéves korlátozásra tekintet nélkül nyilvánosak. Tehát érdekmérlegelésre van szükség.

A Kúria azonban felülbírálta ezt. A legfőbb bírói testület szerint elegendő indok az, hogy a törvényben kihirdetett magyar–kínai egyezmény alapján kérték a Kínai Népköztársaság Kormányának az állásfoglalását, és az elutasító volt. Az ítélőtábla jogszabályi alap nélkül kérte a minisztertől a megtagadás jogszerűségének igazolásához a mérlegelés részletes érveinek, elemzésének előadását és szükség szerinti bizonyítását – állapították meg a kúriai bírák. A bíróság nem vizsgálhatja felül a miniszter diszkrecionális azaz kizárólagos jogkörben meghozott döntését.

Oroszi Babett ezután fordult az Alkotmánybírósághoz, arra hivatkozva, hogy az információszabadságról szóló törvény általános rendelkezéseit nem ronthatja le a magyar–kínai vasúti megállapodásról szóló törvény. A miniszter indoklásából egyáltalán nem derül ki, hogy valójában milyen konkrét külügyi-külgazdasági érdekeket sértene az igényelt adatok kiadása, illetve hogy a hivatkozott érdeket milyen módon befolyásolná az adatok kiadása.

Az Alkotmánybíróság többsége – Hende Csaba már részt vett a döntésben, Polt Péter még nem, és Horváth Attila elnökölt, akinek elnökhelyettessége ezzel véget is ért – keddi ülésén a Kúriával értett egyet. Nem vitás, írja a panasz elutasításának indoklása, hogy az adatigénylés tárgyát képező adatok közérdekű adatok. Az Országgyűlés azonban nagy szabadsággal alakíthatja a jogszabályokat, és megtehette, hogy a magyar–kínai megállapodás törvénybe iktatásakor eltérjen az információszabadság-törvény szabályaitól, „így akár az adatkiadás indokolási kötelezettséget előíró rendelkezéseitől”. Tehát nem Alaptörvény-ellenes a Kúria értelmezése, hogy ha a kínai fél hozzájárulása hiányzik, ezen túl a külügyi, külgazdasági érdek sérelme „további igazolásra nem szorul”.

Itt egy részletes elvi indoklás következik: „Amennyiben a rendes bíróság vagy az Alkotmánybíróság felülmérlegelhetné a külügyi és külgazdasági érdek megfelelőségét, akkor az Országgyűlés és a Kormány felelősségi területébe avatkozna be. E beavatkozás a hatalommegosztás rendszerének az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság irányába történő elbillenését idézné elő: mivel a külügyi érdekek ellenőrzésének jogilag rögzített szempontrendszere nincs, a rendes bíróság és az Alkotmánybíróság szabadon bírálhatná felül a végrehajtó hatalom politikai döntéseit. Ez nemcsak a hatalommegosztás rendszerének felborítására vezetne, hanem arra is, hogy úgy válna a rendes bíróság és az Alkotmánybíróság a külpolitika alakítójává, hogy politikai felelősséget nem viselve, politikai értelemben vett ellenőrizhetősége és elszámoltathatósága – azaz a politikai felelősség megnyilvánulása: normasértés hiányában való leválthatósága – nem keletkezne.”

Mindennek alapján az Ab többsége a kúriai ítélet elleni panaszt elutasította. Hárman adtak be különvéleményt. Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs kollégáival ellentétesen érvel: „A nyilvánosságkorlátozás indokoltságának a szükségesség-arányosság szempontjait figyelembe vevő, tényleges tartalmi felülvizsgálata – a politikai célszerűségtől elkülöníthető és elkülönítendő jogi kontrollja – a külügyi érdekre történő, konkrétumok nélküli, általános hivatkozás esetében sem maradhat el. A politikai érdeken nyugvó, indokolás és kontroll nélküli alapjog-korlátozás … indokolatlan erőeltolódást hoz létre a hatalommegosztás fékeken és ellensúlyokon alapuló rendszerében”. A kínai álláspont nem kötelező a miniszterre nézve. Varga Réka pedig úgy fogalmazott, hogy „az információszabadság kiüresítéséhez vezet, ha a közérdekű adatokhoz való hozzáférés korlátozására az arra külön törvény által felhatalmazott személy alapos mérlegelését megmutató, arról számot adó indokolása nélkül kerülhet sor, ezzel teljesen kizárva az érdemi bírói felülvizsgálat lehetőségét”.

Az ügyet azonban a többségi határozat lezárta, további fellebbezés nem lehetséges.

Nyitókép: Veres Viktor