Július 1-jén lépett életbe az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása, melynek köszönhetően a zártkerti ingatlanok művelési ág alól kivett területként kerülhetnek nyilvántartásba, ha azt az adott település önkormányzata rendeletben engedélyezi. Ez a lépés nemcsak a jogi státusz és a tényleges használat összehangolását segítette, de a tavalyi szinthez képest megkétszerezte a zártkerti ingatlanok iránti érdeklődést is a Duna House csütörtöki közleménye szerint.
A jogszabályi változás megnyitja az utat az eddig elérhetetlen finanszírozási lehetőségek és támogatások előtt – mutat rá Szegő Péter, a társaság vezető elemzője. A zártkerti ingatlanokra is igényelhetők lakáshitelek és állami támogatások, megszűntek a földforgalmi törvény előírásaihoz kötődő kötelezettségek, ami felgyorsítja az adásvételt, már nem keletkezik földvédelmi járulékfizetési kötelezettség.
A kereslet növekedése folyamatos. 2024-ben az adásvételek száma 64%-kal haladta meg az előző évit, 2025-ben pedig már az év első hónapjaiban elértük a tavalyi teljes éves szintet – mondta Szegő.
Budapesten egy zártkerti ingatlan átlagosan 82,7 millió forintért kelt el, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 14,4 millió forint volt az átlagár. A legmagasabb értékeket Hajdú-Biharban regisztrálták, ahol az átlagár közel 100 millió forintot tett ki. Országosan az átlagos négyzetméterár 467 ezer forint körül alakult.
Bár évről évre egyre több zártkerti és üdülőövezeti ingatlan jelenik meg a piacon, az értékesítési idő folyamatosan hosszabbodik. 2023-ban átlagosan 109 nap alatt talált gazdára egy ilyen típusú ingatlan, 2024-ben már 160 napra volt szükség, 2025-ben pedig közel 200 napra nyúlt a folyamat. Ez arra utal, hogy bár a kereslet stabil, a bővülő kínálat miatt a vevők körültekintőbben választanak.
