Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Jelentős könnyítéseknek örülhetnek a zártkerti ingatlanok tulajdonosai, az ingatlan-nyilvántartás szabályainak nyár eleji módosításai nyomán – hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A korábban lakóövezetek környékén kialakított zártkerti övezetek ingatlanjai – kertek, gyümölcsösök, szőlők, hétvégi telkek, hobbikertek – az utóbbi években egyre gyakrabban szolgálnak lakóingatlanként a kispénzű vásárlók számára, miközben a telkek továbbra is elsődlegesen mezőgazdasági művelés alá tartozó földként szerepelnek a nyilvántartásban. A rajtuk épült épületek pedig – még ha műszakilag meg is felelnek a lakófunkciónak – többnyire gazdasági épületként jelennek meg a tulajdoni lapokon, nem pedig lakóingatlanként. Ez pedig behatárolja a lehetőségeket, hiszen eredendően:
- nem lehet rájuk hitelt (akár kedvezményes hitelt) felvenni,
- nem érvényesek rájuk a családtámogatási kedvezmények,
- a telkek beépítési aránya alacsony, emellett többletkötelezettséggel is jár a fenntartásuk (gyommentesítés, művelési elvárások), és
- az ingatlanok értékesítése csak a földforgalmi törvény szigorú szabályai szerint történhet (kifüggesztés, elővásárlási jog), ami lassabb ügymenetet és gyengébb piaci pozíciót is eredményez.
Mindez azonban megváltozik, az új szabályok alapján ugyanis
a tulajdonos immár kérheti, hogy zártkerti ingatlanját vonják ki a művelési ágból és mint „művelés alól kivett terület” jegyezzék be a tulajdoni lapon.
Könnyebb lesz eladni
Szlavkovits Rita
Ezzel – idézik Kovács Évát, a Jalsovszky ingatlanjogi csoportjának vezetőjét –, a földhivatali nyilvántartás szerint is elismerik, hogy az adott ingatlant nem mezőgazdasági célra használják, így megszűnhet a használat és a jogi státusz közötti ellentmondás. Újdonság még, hogy az átminősítés nem kizárólag a teljes ingatlanra, hanem annak egy meghatározott részére is kérelmezhető.
Ezek azonban csak keretszabályok, amelyek részleteit kormányrendelettel fogják meghatározni, és a helyi önkormányzatoknak is kulcsszerepet szánnak benne, hiszen ők határozzák meg, hogy településük mely részein engedélyezik az ilyen jellegű eljárásokat, erre önkormányzati rendeletben kell majd lehetőséget biztosítani.
Az ingatlanjogi szakértő szerint mindezzel
- a tulajdonosok elkerülhetik a földforgalmi szabályok miatti bonyodalmakat, és reálisabb áron értékesíthetik vagy hasznosíthatják területüket,
- a kivonás nem minősül „más célú hasznosításnak”, így például nem kell földvédelmi járulékot sem fizetni – ez eddig esetenként több százezer forintos vagy milliós tétel is lehetett,
- a kertek nem tartoznak majd a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény hatálya alá, így nem vonatkozik majd rájuk a „termőföldnek minősülő ingatlanokkal” kapcsolatos elővásárlási jog sem.
Ezért az ügyvédi iroda azt tanácsolja, hogy minden érintettnek érdemes figyelni a helyi önkormányzat ezzel kapcsolatos rendeleteit.
A fejlemény némileg ellentmond annak, amit még évekkel ezelőtt igyekezett elérni a kormány, amikor több milliárd forintos programot indítottak hogy újrainduljon a gazdálkodás a zártkerti ingatlanokon.
