Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A magyarországi megkérdezettek 82 százaléka szerint az Európai Uniónak több eszközre volna szüksége ahhoz, hogy szembe tudjon nézni a globális kihívásokkal – derül ki a tagállamok lakosságának vélekedéseit vizsgáló legújabb Eurobarometer felmérésből.
Uniós átlagban ezzel szemben mindössze a megkérdezettek 77 százaléka adna több hatalmat az EU-nak – a magyarországi szentiment annak tükrében különösen annak tekintetében kiugró, hogy a kormány/párt és vezetői folyamatosan arról beszélnek, hogy az EU (elsősorban az Európai Bizottság, vagyis „Brüsszel”) túl sok hatalmat gyakorol.
A kilátásoknál maradva a magyarok 60 százaléka szerint az EU-nak több projektet kellene közös finanszírozásban megvalósítania. Uniós átlagban csak a válaszadók 53 százaléka látja így.
A válaszadók véleménye itt is szembe megy a kormánypropagandával, amely az önálló EU-s költségvetési lehetőségek visszanyesését hangoztatja.
A magyarok szerint büntetni kell az ilyen kormányt, mint a magyar
A magyarok 61 százaléka szerint az EU-nak ahhoz kellene kötnie az uniós források hozzáférhetőségét, hogy a tagállami kormányok tiszteletben tartják-e jogállamisági normákat és a demokratikus alapelveket. Uniós átlagban csak a válaszadók 45 százaléka vélekedik így. Magyarország egyébként az uniós források jelentős részéhez nem fér hozzá jelenleg, mivel a magyar kormány nem tartja tiszteletben a jogállamisági normákat és a demokratikus alapelveket. A magyarok között ráadásul kiemelkedően sokan vélik úgy, hogy az Európai Parlamentnek szélesebb jogkörökkel kellene rendelkeznie a közösségi költségvetés felett.
Euró, forint
Fazekas István
A többség szerint a tagság inkább pozitív, mégis sokan elégedetlenek
Az uniós tagsággal mindössze a magyarok 45 százaléka elégedett – uniós átlagban a válaszadók 52 százaléka elégedett. Ugyanakkor csak a magyarok 13 százaléka fejezte ki teljes elégedetlenségét – uniós átlagban ez az arány 16 százalék.
Bár a magyar lakosság – aligha függetlenül az évek óta zajló EU ellenes propagandától – többsége inkább elégedetlen a tagsággal, 75 százalék szerint az ország inkább profitált az uniós tagságból.
Ez az arány nagyjából megegyezik az uniós átlaggal.
A magyar válaszadók körében kiemelkedően sokan látnak tagsági előnyöket a gazdasági növekedés, az életkörülmények javítása, a demokrácia fenntartása és a klímaválság elleni küzdelem terén. A legpozitívabban értékelt terület az „új munkalehetőségek biztosítása”: a magyarok 41 százaléka nagyra értékeli ezt, míg uniós átlagban csak a válaszadók 21 százaléka.
Mind a magyarok és az uniós átlag 72-73 százaléka látja úgy, hogy az EU intézkedései hatással vannak a mindennapi életükre. A magyarok többsége ezeket a hatásokat nem nem értékeli különösebben negatívan. 2 százalék szerint a hatások nagyon negatívak, 11 százalék szerint inkább negatívak – ezek valamivel jobb arányok, mint uniós átlagban. A legtöbben mind a magyarok körében, mind uniós átlagban (42 és 44 százalék) inkább pozitívan értékelik az uniós intézkedések hatásait.
