Az online vásárlókat az sem tántorítja el a kínai óriástól, ha gond van a kiszállítással, immár minden tizedik forintot a Temunál költik el. Körülnéztünk, mi a helyzet az e-kereskedelemben és sok változást láttunk.
Előzetesen megállapította az Európai Bizottság, hogy a Meta megsérthette az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (Digital Services Act – DSA), mert a Facebook és az Instagram működését olyan módon alakította ki, amely elősegítheti a felhasználók – különösen a gyermekek és a fiatalok – túlzott, kényszeres használatát. Ha a vizsgálat végén is fennmarad ez az álláspont, a vállalat éves globális árbevételének akár 6 százalékát elérő bírságot is kaphat.
A tagállami pénzügyminiszterek elfogadták a magyar helyreállítási tervet, amely 10 milliárd eurós kaput nyit meg. „Nagyon szűk az augusztus 31-i határidő” – mondta Brüsszelben az EUrologusnak Kármán András, a pénzügyminiszter azonban hozzátette, ez nem lehet akadálya a források lehívásának.
A gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni fellépés és a titkosított kommunikáció védelme közötti egyensúlyról szóló, évek óta húzódó ChatControl-vita újabb fordulóhoz érkezett az Európai Parlamentben.
Újabb kötelezettségszegési csomagot tett közzé az Európai Bizottság, amelyben Magyarország az egyik legtöbb ügyben érintett tagállam. A mostani döntések alapján öt új vagy továbbléptetett eljárás indult, illetve két ügyben az Európai Bizottság már az Európai Unió Bíróságához fordult, míg egy korábbi bírósági ítélet végrehajtásának elmaradása miatt újabb felszólítást is küldött Budapestnek. Valamennyi ügy az Orbán-korszak öröksége.
Hiába szeretné visszaszorítani az EU a kínai autógyárakat a saját piacán, és hiába nyomulna a saját védelmi ipara a kihasználatlan autógyáraknál, egyelőre az ázsiai nagyhatalom áll nyerésre. Nagy kérdés az is, hogy mi lesz az ott dolgozókkal, akiket ugyancsak tudna használni a hadiipar.
Az EUfória legújabb adásában Darvas Zsolttal, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatójával, a Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársával beszélgettünk arról, hogyan kellene értelmesen elkölteni Magyarországnak az uniós pénzeket, illetve arról, milyen alkuk árán juthatunk el a következő hétéves költségvetésről szóló kompromisszumhoz.
2013 és 2016 között működött egy magyar diplomatákból álló kémhálózat Brüsszelben, amelynek azonban a legjelentősebb eredménye az volt, hogy saját magát buktatta le.
A bizottság vizsgálatát összegző dokumentum szerint a magyar hírszerzők 2013-tól kezdve dolgoztak uniós célpontokra, 2015-től pedig sokkal észrevehetőbb vált az addig diszkrét működésük.
Az Európai Unió egyszerre készül történetének egyik legnagyobb költségvetési vitájára, igyekszik megőrizni gazdasági versenyképességét az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, miközben továbbra is napirenden marad Ukrajna támogatása, az uniós bővítés és Európa biztonságának megerősítése – ezeket kell az íreknek koordinálniuk. Nem, nem Pozsonynak, ahogy az Alapjogokért Központ hírül adta.
A növekvő gazdasági aggodalmak ellenére az európaiak nagyra értékelik az EU jelentette békét, biztonságot és együttműködést, illetve az ennek köszönhető életminőséget. Egy friss felmérés szerint a magyarok szokatlanul nagy bizalommal fordulnak az Európai Unió felé, és még több hatáskört adnának az EU kezébe.
Reformok nélkül Németország gazdasági növekedése a nullához fog közelíteni. Új fejezet nyílik a magyar–ukrán kapcsolatokban? Az erős férfiak gyengesége: Vucsics szerb elnök lehet a következő, aki nem akar lemondani a hatalmáról. Témák és vélemények a világsajtóból.
Az uniós tagállamok megállapodtak az európai villamosenergia-hálózat-fejlesztési csomag tartalmáról (European grids package), amely az európai energia-infrastruktúra egyik legfontosabb, hosszú távú reformcsomagja. A javaslat központi eleme a transzeurópai energiahálózatokat szabályozó TEN-E-rendelet felülvizsgálata, valamint egy új, gyorsított engedélyezési irányelv bevezetése.
Az európai divatmárkák ma már szinte mind azt ígérik, hogy kevesebb vizet használnak, fenntarthatóbb alapanyagból dolgoznak, csökkentik a kibocsátásukat, és egyszer majd körforgásossá teszik a ruháink életét. A DW és az European Data Journalism Network adatbázisa szerint azonban a lejárt határidejű vállalásoknak csak körülbelül a fele teljesült. A brüsszeli vita ezért már nem arról szól, hogy kell-e szabályozni a divatipart, hanem arról, hogyan lehet megfogni egy olyan üzleti modellt, amelynek a lényege éppen az, hogy mindig legyen újabb ruha, újabb akció, újabb kattintás.