Mindenki menekül az államkötvényektől a nemzetközi pénzpiacon

“Veszélyben a haza az eladósodás miatt!” – erről beszél Francois Bayrou miniszterelnök Párizsban, ahol a parlament hétfőn szavaz kormányáról, és jó eséllyel megbuktathatja a liberális, Európa-barát kabinetet. Bayrou nem a levegőbe beszél: a francia adósságválság olyan súlyos, hogy a brüsszeli Politico szerint még az sem kizárható, hogy Párizs kénytelen lesz az IMF-hez fordulni.

Ez természetesen nem a valószínű forgatókönyv, de az igen, hogy a megoldhatatlan költségvetési problémák miatt megbukik a francia kormány, miközben fokozatosan növekszik a bizalmatlanság az államkötvények iránt, vagyis folyamatosan nő az ezek után fizetendő kamat.

Franciaországnak eközben évente 400 milliárd eurót kell kifizetnie a nyugdíjasoknak, és ez az összeg a társadalom elöregedésével párhuzamosan nőni fog. Az adókat nem lehet növelni, mert Franciaországban már most is a legmagasabb a fejlett világban a részesedésük a GDP-ben: 44%.

Ötven éve nem volt többlete a francia költségvetésnek: 1974-ben sikerült ez a mutatvány utoljára. Az IMF előrejelzése szerint 2030-ban Franciaország államadóssága a GDP 130%-a lesz, miközben az eurozónában 60 százalékot tolerálnak. 2008-ban, a nagy pénzügyi válság idején ez az arány még csak a fele volt.

Eddig miért nem volt ez oly nagy gond? Mert olcsón lehetett hitelt kapni a pénzpiacokon, de 2020 óta emelkednek a kamatok, és emiatt a francia költségvetés egyre nagyobb része ment rá a korábbi hitelek kamatának törlesztésére. 2020-ban az éves törlesztés nem érte el a 30 milliárd eurót, az IMF szerint 2030-ban ez már 100 milliárd euró lesz.

IMF-hitel helyett EKB-kölcsön?

Az Európai Központi Bank is adhat kölcsön – Görögországnak a trojka segített elkerülni az államcsődöt, ami az Európai Bizottság, az EKB és az IMF hármasa volt. Egy ilyen kölcsönnek azonban az az ára, hogy a fontos gazdasági döntéseket a hitelezők hozzák meg, nem a francia állam. Vagyis az oly büszke Franciaország gyámság alá kerülne, mint Görögország a pénzügyi válság idején.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a megszorító csomagot, amelyet minden bizonnyal le kell nyomni a franciák torkán Brüsszel és Frankfurt szignálja majd. Ez gyengítheti az Európa-barát erőket Franciaországban, és tovább erősítheti a szélsőjobb és szélsőbal pártokat a parlamentben, ahol Emmanuel Macron elnök már régen elveszítette a többséget.

Macron a saját vermében

A francia elnök szilveszterkor nyilvánosan bocsánatot kért népétől amiatt, hogy rendkívüli választásokat írt ki, és ennek eredményeképp olyan parlament jött létre, ahol többségben van a szélsőjobb és a szélsőbal, ezek a pártok pedig ellenzik a liberális gazdaságpolitikát, amelyet Macron elnök és Bayrou miniszterelnök folytatni szeretne. Franciaországban már a tavalyi költségvetést is csak elnöki rendelettel sikerült elfogadtatni parlamenti támogatás híján.

A francia elnök 2027-ig még hatalmon maradhat, de fennáll a veszélye annak, hogy olyan kormánnyal kell együttműködnie, amely szemben áll nem csak Párizs, de Brüsszel gazdaságpolitikájával is. Mindennek elkerülhetetlenül hatása lenne az Európai Unióra, amelynek a német-francia tengely a vezető ereje, de Franciaország, mint Európa beteg embere, egyre kevésbé képes eljátszani ezt a szerepet.

A Deutsche Bank arra figyelmeztet, hogy a francia költségvetés hiánya még a nagyon magas tervezett 5,4%-os határt is túllépi, és várhatóan eléri a GDP 5,6-5,8%-át, miközben a maastrichti kritériumok szerint 3% lehet.

Mindenki menekül az államkötvényektől a világban

Nem Franciaország az egyetlen hely, ahol az államkötvények kamata az egekbe emelkedik. Az Egyesült Államokban és Japánban is hasonló a helyzet, és más fejlett államok sem állnak sokkal jobban – hívja fel a figyelmet a Fortune.

Franciaországban az államkötvények kamata 4,5%, a nagy pénzügyi válság, 2008-2009 óta nem volt ilyen magas. Az USA 30 éves kincstárjegye közelíti az 5%-ot, amelyet lélektani határnak tartanak a szakértők. Nagy Britanniában 5,7%-ra emelkedett a kamat, és Londonban arra emlékeznek, hogy Liz Truss konzervatív kormánya villámgyorsan megbukott, amikor a költségvetés ilyen veszélyes vizeken hajózott.

Az arany ára 3500 dollár fölé emelkedett, és a Goldman Sachs szerint elérheti az 5000 dollárt is, ha minden így megy tovább.

A Fortune arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzpiacokat hidegen hagyja Donald Trump amerikai elnök sikerpropagandája, mert a befektetők szeretnék biztonságban tudni a pénzüket. Ráadásul Trump nyíltan törekszik arra, hogy megszüntesse a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board függetlenségét. Miért? Mert alacsonyabb kamatlábat akar, de ettől óvakodik Jerome Powell, a Fed elnöke, aki az inflációs kockázatokra hivatkozik, amelyeket fűt Trump vámpolitikája is. Tíz év alatt Trump extra vámjai 4000 milliárd dollárt hozhatnak a konyhára, és ez talán ha nem is szünteti meg, de enyhíti a befektetők aggodalmait – közölte a Kongresszus költségvetési bizottsága Washingtonban.

És Magyarország?

A Nemzetközi Valuaalap szerint a következő öt évben marad a magas költségvetési hiány, amely tovább is nőhet, ennek megfelelően az államadósság a GDP-hez viszonyítva 80% fölé kerülhet. Mindez behatárolja a mindenkori magyar kormány mozgásterét, mert mind többet kell a felvett kölcsönök kamataira költeni a központi költségvetésből.

Ráadásul a nemzetközi pénzpiacok egyáltalán nem bíznak az Orbán kormány gazdaságpolitikájában , ezért Magyarország csak jelentős felárral kap kölcsönt külföldről, ahonnan Putyin az energiaszállításokkal szponzorálja Orbán düledező rendszerét. Pekingben hűvösen közölték: rendszereket nem támogatnak, de beruházásokra hajlandóak. Ezekhez viszont elvárják a magyar állam támogatását. Magyar Péter azt ígéri, hogy megszerzi a befagyasztott eurómilliárdokat Brüsszeltől. Ez lélegzetvételnyi szünetet eredményezhet, de az alapvető problémát nem oldaná meg: a befektetők nem bíznak a magyar államban. Csekély vigasz, hogy az amerikaiban, a britben vagy a franciában sem.