A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentése szerint Magyarországon nem várható a GDP-arányos deficit érdemi csökkenése a következő 5 évben, emiatt az államadósság (amely már most hároméves csúcson van) az évtized végére megközelítheti a 80 százalékot – írja a Portfolio.
A 2025-ben várható 4,7 százalékos hiány megfelel ugyan a piaci várakozásoknak, azonban az már meglepőbb, hogy a szervezet középtávon sem vár érdemi költségvetési kiigazítást.
A szakértők szerint 2025-28 között összességében a GDP 2 százalékára rúgó kiigazításra lenne szükség, ezen belül idén a kormányzati hiánycél tartásához kellene 0,5 százalékos csomag, majd 2026-27-ben még 1,3 százaléknyi intézkedés kellene, hogy 3 százalék alá csökkenjen a deficit – írja a Portfolio, hozzátéve, hogy ebben még benne sincsenek a védelmi kiadások emelése.
Az IMF ezt a költségvetési pályát nagyrészt arra alapozza, hogy a költségvetést érintő kamatkiadások magasan maradnak, míg a kormány úgy számol, hogy a tavalyi-idei csúcs után azok csökkenni kezdenek, így egyensúlyi egyenleg mellett elkezdhet csökkenni a hiány. A szervezet ezzel szemben azt várja, hogy a régióban tartósan Magyarországnak lesz a legnagyobb kamatkiadása, miközben 2030-ra a román és a szlovák GDP-arányos államadósság is hasonló szintre emelkedhet, mégis olcsóbb lesz finanszírozni azokat.
Az IMF becslései szerint nominálisan a költségvetés kamatkiadása 2030-ra meghaladhatja az 5000 milliárd forintot, a hazai össztermékhez viszonyítva pedig folyamatosan 4-5 százalék között lesz a következő öt évben. Az államadósság pedig a 2024-es 73,5 százalékról 2030-ra 78,6 százalékra emelkedhet. A szervezet véleménye szerint ugyan mérsékeltek a magyar államadósság növekedésével kapcsolatos kockázatok, de ezek növekedtek a legutóbbi jelentés kiadása óta.
Az IMF arra is felhívja a figyelmet, hogy a régiós átlaghoz mérten kifejezetten magas a a magyar bankok állampapír-kitettsége (például mert a kormány állampapír-vásárlásokhoz kötötte a bankadó részleges leírhatóságát), ami azért probléma, mert ha a kormánynak nem sikerült növelnie a mozgásterét, akkor egy globális válsághelyzet esetén nem lesz hova fordulni, mert a bankok nem tudnának felszívni egy jelentősebb állampapír-kibocsátást.
Mint a HVG is megírta, Magyarország államadóssága 63 981 milliárd forintra emelkedett a második negyedév végére, vagyis a GDP 76 százalékára nőtt Magyarország bruttó államadóssága, ennél magasabb utoljára három éve volt az érték. Az első negyedéves adat még 59875,7 milliárd forint volt, ami a GDP 75,3 százalékának felelt meg, tehát az eladósodottság nagyon meredeken megnőtt április-júniusban, ami alátámasztja az IMF előrejelzését is.
