Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két törvényjavaslatot is benyújtott szeptember elején a parlament elé, amely olyan, adózásilag problémás digitális szektorokban növelheti a magyar adóbevételeket, mint a megosztáson alapuló gazdaság (sharing vagy gig economy) és a kriptokereskedelem.
Az egyik törvény ugyanis a megosztáson alapuló platformokra (például Wolt, Airbnb, Uber), a másik a kriptoeszköz-szolgáltatókra (Revolut, Binance vagy Coinbase) vonatkozó, más országok vagy joghatóságok és Magyarország közötti automatikus adatszolgáltatást ültetné át a magyar jogba az OECD által az elmúlt években kidolgozott keretszabályok alkalmazásával. Ezek a szabályok az eddig nehezen ellenőrizhető digitális piacokat tennék átláthatóvá, célja pedig az adóelkerülés és az adózási morál javítása ezeken a területeken.
A kormány várakozásai szerint érezhetően nőnének az adóbevételek azáltal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pontosan tudná a gig economyban résztvevő vállalatok magyarországi bevételeit, másrészt világossá válna, hogy magyar cégek és magánszemélyek milyen értékben kereskedtek kriptovalutákkal.
A törvény alapján – ha elfogadják – a platformüzemeltetőknek és kriptoszolgáltatóknak 2026-tól meg kell adni az üzemeltető cég nevét, székhelyét, adószámát, illetve az összes platform nevét, amely felett rendelkezik, emellett részletes adatokat kell majd gyűjteniük a platformon vagy kriptotőzsdén értékesítő személyekről és cégekről: nevet, címet, adóazonosítót, születési adatokat, tranzakciós volumeneket.
Az érintettek az információkat évente, szabványosított formában továbbítják a nemzeti adóhatóságoknak – Magyarország esetében a NAV-nak, amely a megállapodás hatálya alá tartozó országok (Brazília, Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Szingapúr stb.) hatóságaival évente automatikusan kicseréli ezeket az adatokat.
Kikre céloznak?
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy Airbnb-n keresztül lakást kiadó magánszemély, vagy egy Wolt-futár ugyanúgy a NAV látóterébe kerül, mint aki kriptotőzsdén ad-vesz kriptovalutát. A platformokat üzemeltető cégek kötelesek lesznek a magyar felhasználók adatait is továbbítani a magyar adóhatóságnak. A NAV így nemcsak önbevallás alapján, hanem – a partnerhatóságokon keresztül – közvetlenül a külföldi szolgáltatóktól is hozzájut a magyar magánszemélyek és vállalkozások platformokon vagy kriptokereskedelemből szerzett jövedelméhez.
A tervek szerint 2026. január 1-jén életbe lévő törvényhez csatolt listán számos ország és terület (köztük több hírhedt adóparadicsom is) szerepel Brazíliától Japánon és Svájcon át egészen Gibraltárig, Jersey-ig vagy a Kajmán-szigetekig. Az adatcsere azonban csak akkor indul el két joghatóság között, ha sikerült megállapodniuk, mindkettő teljesítette a jogi feltételeket, és értesítette az OECD-t is.
