Az OECD sem jósol nagy gazdasági növekedést Magyarországnak 2026-ra, sőt – másokkal ellentétben – kamatcsökkentésre sem számít. A költségvetési hiány idén 6,1 százalék lesz GDP-arányosan, az államadósság jövőre már majdnem 76 százalék. A világgazdasági kilátásokat jelentősen rontaná, ha az iráni háború hatásai még 2027-re sem szűnnének.
Igazgatósági tagnak választotta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnökét, dr. Kovács Patrikot a Business at OECD (BIAC) közgyűlése Párizsban.
Időről időre felmerül a nemzetközi, illetve a hazai adópolitikában is, hogy szüksége van-e egy országnak a vagyonadóra. Az erről hozott döntés előtt azt szokták mérlegelni az egyes kormányok, vajon elmennek-e a gazdagok, ha megváltozik az adóklíma, valamint azt is, hogy a vagyonadónak milyen hatásai vannak. Szakértőt kérdeztünk.
Drámai javulás még nincs, de az előző negyedéves nulla növekedés után 0,3 százalékos bővülést tudtak felmutatni. Az OECD-tagországok növekedése viszont összességében lassult.
A járványhoz köthető kiugrástól eltekintve a magyar GDP-arányos egészségügyi költés csökkenő trendben van a hosszú távú adatok szerint. Sokatmondó adatok az elmúlt húsz évről.
Az OECD szerint a magyar gazdaság strukturális reformokra szorul, például a nyugdíjrendszer és a rezsitámogatások területén.
Vannak kedvező jelek a magyar felsőoktatásról szóló adatokban, de az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is makacsul újratermelődnek Magyarországon egy friss OECD-jelentés szerint. Az állami oktatási büdzsé összegszerűen és arányaiban is nálunk az egyik legkisebb.
Tudta, hogy többek között az OECD-tagállamok adóhatóságai automatikusan, évről évre megosztják egymás között a bankszámlák adatait, így lehetővé téve azt, hogy ezen információk áramlását ne akadályozzák a banktitokra vonatkozó szabályok?
A diplomaszerzés felerősíti a jövedelmi és társadalmi különbségeket Magyarországon, a hazai oktatási rendszer azonban a friss OECD-jelentés szerint továbbra sem segíti azokat a fiatalokat, akik hátrányból indulva szereznének magasabb végzettséget.
A NAV 2026-tól minden cég és magánszemély kriptojövedelméről értesülne minden olyan ország hatóságától, amellyel megállapodást tud kötni. De lecsapnának a megosztásos gazdaságban szerzett jövedelmekre is, mert nem bíznak az érintettek önbevallásában.
A használt prémium termékeket értékesítő internetes portálok szabályos háborút vívnak a hamisítókkal, amelyben szakértők hadseregét vonultatják fel, ám nem ez a legfőbb gondjuk.
Az Egyesült Államok gazdasági kihívóinak mindig új feje nő. Kezdődött a németekkel, aztán jöttek a japánok, majd jelenleg ismét Kína az első számú közellenség – mindeközben India is készül a kihívó szerepére.
A világ leggazdagabb országaiban az államadósság finanszírozásának költsége 2007 óta a legmagasabb szintet érte el tavaly, meghaladva a védelemre, a rendőrségre és a lakhatásra fordított összeget. A világ teljes adóssága eközben túllépte a 100 ezer milliárd dollárt.
Magyarországon 2031-ig a GDP 3,3 százalékát is kiteheti az öregedés pluszköltsége.
Drago Kos szerint mondvacsinált indokokkal léptek fel a hatóságok Biró Ferenccel szemben.
Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
Pocsék képet fest az OECD egészségügyi jelentése Magyarországról: a legfontosabb mutatókban a sor végén kullog az ország, legyen szó az egészségügy finanszírozottságáról, az egy főre jutó orvosok számáról, illetve életkoráról, a várható élettartamról vagy éppen a prevenciós szűrésekre eljáró lakosság arányáról. Önmagában a tanulmányt olvasva is látszik tehát az egészségügyi ellátórendszer összeomlás-közeli állapota.
Eddig még sohasem fordult elő, hogy ne fogadták volna megfelelő szinten a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) magas rangú munkacsoportjának tagjait – erősítette meg a HVG-nek adott nyilatkozatában Julia Fromholz, az OECD korrupció-ellenes divíziójának vezetője. Arról is beszélt, hogy mi várható az október 15-16-ra tervezett látogatás törlése után.
A találkozó témája az lett volna, miért nem fogadta meg Magyarország a több éve megtett ajánlásaikat.
A nyugdíjreform volt a források folyósításának egyik feltétele. Simonovits András közgazdász szerint Orbánék visszakozásának oka a 2026-os választás.
