Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Nem ért egyet a Mol és az Adria kőolajvezeték horvát szakaszát üzemeltető Janaf abban, hogy mit is csináltak szeptember 22-én: a magyarok szerint „hagyományos szállítási időszak” zajlott, amelynek célja „nem a kapacitás tesztelése, hanem a Mol-finomítók ellátása volt” – közölte a Mol megkeresésünkre. A Janaf korábban viszont kapacitástesztről írt, amely során óránként 2200 köbméter olajjal tesztelték volna a vezetéket, végül azonban ezt 1600 köbméter/órára kellett csökkenteni, a horvátok szerint a Mol kérésére.
A Mol most kérdésünkre adott válaszában elismerte, hogy az első teszt biztató eredményeket hozott, de szeptember 17-én szerintük „alig fél órával az indulás után áramkimaradást, majd az újraindítás után nyomáscsökkenést tapasztaltunk a horvát oldalon”. Ezekről a hibákról a Janaf a Mol szerint nem tett említést, pedig azok „tovább erősítik az Adria-vezeték valós képességével kapcsolatos aggodalmakat”.
A Mol szerint a pozitív és negatív tapasztalatokat együtt kell értékelni, a Janaf által harmadik tesztként emlegetett szeptember 22-t viszont szerintük nem érdemes idekeverni, mivel az nem is kapacitásteszt volt. Az így lefolytatott két teszt viszont a magyar cég szerint kevés a következtetések levonására:
„A Mol felelősséggel tartozik az egész régió stabil energiaellátásáért:
nem alapozhatunk kereskedelmi és stratégiai döntéseket 1-2 órás teszteredmények alapján kalkulált éves kapacitásbecslésekre, de továbbra is nyitottak vagyunk a hosszú távú közös tesztelésre és az eredmények józan, konstruktív kiértékelésére”
„Az egész régió érdeke, hogy az Adria-vezeték felnőjön a feladathoz: ezt alapos vizsgálatokkal és fejlesztésekkel lehet elérni” – írta nekünk a vállalat.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor korábban éppen ezekre a teszteredményekre hivatkozva beszélt arról, hogy a horvát vezeték alkalmatlan arra, hogy kiváltsa a Barátságon Magyarországra szállított orosz olajat:
„A tesztek egyértelműen bebizonyították az elmúlt hetekben, hogy ez a vezeték a jelenlegi műszaki állapotában képtelen arra, hogy folyamatosan, nagy nyomáson, nagy mennyiségű kőolajat szállítson”
– fogalmazott akkor Szijjártó Péter. Az Adria vezeték kapacitása azt követően került napirendre, hogy az ENSZ-közgyűlésen a külgazdasági és külügyminiszter reagált azokra a kritikákra, amelyek szerint a Magyarország és Szlovákia kőolajellátását biztosító Barátság vezetéket az Adriával lehetne kiváltani. Szijjártó arról beszélt, hogy a szeptemberi tesztek bebizonyították: az Adria alkalmatlan a Barátság kiváltására. Később ezt az álláspontot erősítette meg közleményében a Mol is, amely a százhalombattai és pozsonyi olajfinomítókat működteti.
A Janaf azzal reagált a magyar külügyminiszter szavaira, hogy közzétette a szeptemberben lefolytatott 3 teszt eredményét. Szerintük az elsőnél, szeptember 11-12-én 1950 köbméter/óra, azaz évi 13,8 millió tonna, a másodiknál, szeptember 17-18án 2200 köbméter/óra (15,5 millió tonna) átfolyást értek el. Ezt követte a harmadik teszt, ahol végül csak 1600 köbméteres volt az átfolyás, a horvát álláspont szerint magyar kérésre.
