Közel 60 ország háztartásainak vagyon- és adóssághelyzetét mutatja be éves Global Wealth Reportjának legfrissebb, 16. kiadásában az Allianz. A jelentésből kiderül, hogy miközben a világgazdaság ismét erős évet zárt tavaly, a magánszemélyek pénzügyi vagyona is rendkívüli mértékben nőtt: a 8,7 százalékos bővülés még a 2023-as ütemet (8,0 százalék) is felülmúlta. Ennek megfelelően a múlt év végére a teljes pénzügyi vagyon elérte a 269 billió eurót, ami abszolút rekord ugyan, ám az utóbbi évek magas inflációja miatt csak a 2017-es szintnek felel meg.
A növekedés felét az Egyesült Államok adta 10,9 százalékos bővüléssel, ami éles ellentétben áll Nyugat-Európával és Japánnal, ahol a növekedés rendre 2, illetve közel 4 százalékponttal maradt el a tavalyi világátlagtól. Ez a lemorzsolódás hosszabb távon is megfigyelhető: Európa nyugati fele húsz év alatt 9,1, Japán pedig 5,9 százalékpontot vesztett hozzájárulásából a globális pénzügyi vagyon bővítéséhez.
Magyarországon a friss megtakarítások éves szinten 5,5 százalékot adtak hozzá a meglévő vagyonhoz, főként a rekordszintű állampapír-kifizetések miatt, ez azonban a teljes értéknövekedésnek mindössze 44 százalékát adja. Igaz, ez még mindig magasabb, mint például Németországban, ahol a friss megtakarítások a meglévő vagyon 3,7 százalékát adják, az értéknövekedéshez pedig csupán 32 százalékkal járultak hozzá. Az Egyesült Államokban ezzel szemben az új befektetések a vagyon 2 százalékát adják, a hozzájárulásuk mégis 67 százalékot tett ki.
Magyarországon az éves átlagos növekedés ugyanakkor jónak mondható, évtizedes átlagban évi 11 százalék.
„Tavaly a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona 13,9 százalékkal bővült, ami a globális pénzügyi válság óta a leggyorsabb ütem” – mondta Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. pénzügyi divíziójának vezetője.
A jó teljesítmény elsősorban az értékpapír-kategória 16,1 százalékos növekedésének köszönhető, de a többi eszközosztály is erősen szerepelt: a bankbetétek 10,7, a biztosítások, nyugdíj-megtakarítások 13,2 százalékkal emelkedtek
– tette hozzá.
A friss megtakarítások 16 százalékkal, 17 milliárd euróra nőttek, ami szintén új rekord. A megtakarítások többsége (58 százalék) értékpapírokba áramlott, főként befektetési alapokba és tőzsdén kereskedett alapokba (ETF-ekbe), de a kategórián belül az utóbbi tíz év csúcsértékét állították be a biztosítási és nyugdíjtermékek is (plusz 0,9 milliárd euró).
A magyar lakosság nettó pénzügyi vagyona 14,8 százalékkal nőtt, ezzel Magyarország 28. lett a legtehetősebb országok rangsorában.
Okos versus konzervatív megtakarítók
A jelentés készítői szerint a vagyon gyarapodásának kulcsa az értékpapír-tulajdon, különösen a részvények. E tekintetben az elmúlt két év kifejezetten kedvező volt a megtakarítók számára: 2023-ban (11,5 százalék) és 2024-ben (12,0 százalék) az értékpapírok csaknem kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a másik két eszközosztály (biztosítások/nyugdíj: 6,7 százalék és 6,9 százalék, bankbetétek: 4,7 százalék és 5,7 százalék).
Az, hogy ebből a drágulásból mennyit profitálnak a háztartások, a portfólió-összetételen múlt. Jól érzékelteti a különbséget az amerikai és a német megtakarítók eredményeinek összehasonlítása. Németországban az elmúlt tíz évben 5,9 százalékos éves átlagos növekedést ért el a lakosság pénzügyi vagyona, ami közelít az Egyesült Államokban mért 6,2 százalékhoz. Ha azonban a számok mélyére ásunk, azt látjuk, hogy miközben a friss német megtakarítások a meglévő vagyon 3,7 százalékát tették ki évente, és ezzel 32 százalékkal járultak hozzá az értéknövekedéshez, Amerika nagyjából feleannyi (2,0 százalék) új befektetéssel kétszer akkora (67 százalék) hozzájárulást ért el.
Ezt a két megközelítést nevezték el a kutatás szerzői „okos”, illetve „konzervatív” megtakarításnak, és rögzítik is a jelentésben: a nagy eltérést javarészt az magyarázza, hogy Észak-Amerikában az értékpapírok aránya 59 százalékos a háztartások pénzügyi eszközein belül, míg Nyugat-Európában ez az arány mindössze 35 százalék.
Az egy főre jutó pénzügyi eszközök 2024-ben
| EUR | év/év %-ban | 2004-es helyezés | |||
| 1 | Egyesült Államok | 311 000 | 10,9 | 2 | |
| 2 | Svájc | 268 860 | 5,3 | 1 | |
| 3 | Szingapúr | 197 460 | 8,9 | 9 | |
| 4 | Dánia | 191 560 | 8,6 | 10 | |
| 5 | Tajvan | 167 530 | 12,4 | 11 | |
| 6 | Svédország | 144 470 | 11,4 | 15 | |
| 7 | Kanada | 138 090 | 13,9 | 12 | |
| 8 | Új-Zéland | 133 030 | 0,9 | 7 | |
| 9 | Hollandia | 127 640 | 8,5 | 5 | |
| 10 | Belgium | 110 290 | 5,9 | 3 | |
| 11 | Ausztrália | 110 280 | 12,5 | 16 | |
| 12 | Japán | 91 920 | 4,2 | 4 | |
| 13 | Németország | 86 800 | 9,6 | 17 | |
| 14 | Olaszország | 83 510 | 5,1 | 6 | |
| 15 | Írország | 79 800 | 10,1 | 18 | |
| 16 | Egyesült Királyság | 77 180 | -0,7 | 8 | |
| 17 | Ausztria | 75 770 | 7,5 | 14 | |
| 18 | Franciaország | 74 870 | 2,8 | 13 | |
| 19 | Málta | 63 960 | 7,2 | 19 | |
| 20 | Spanyolország | 49 220 | 8,5 | 21 | |
| 28 | Magyarország | 24 170 | 14,8 | 33 |
A teljes riport angol nyelven itt érhető el: Allianz Research – Powering ahead: Global Wealth Report 2025
