Kedden kamatdöntő ülést tartott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, de nem voltak különösebb izgalmak, a testület szinten tartotta az alapkamatot Orbán Viktor és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elvárásai ellenére is, ráadásul Nagy minapi indokolatlan megszólalása az alapkamat csökkentésének kívánalmáról azonnal mélyrepülésbe taszította a forint árfolyamát. „Ma sem volt, és még sokáig nem lesz tere a kamatcsökkentésnek Magyarországon” – mondja Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az infláció úgy is a célsáv fölött tartózkodik, hogy azt mintegy másfél százalékkal csökkenti az árrésstop, aminek hatása legkésőbb jövő áprilisban kiesik az éves mutató bázisából. Az árrésstop március 17-én lépett hatályba, a 2025. áprilisi inflációs adatokban tehát már megmutatkozott a hatása, így a 2026. áprilisi adatokat már ehhez fogja viszonyítani a Központi Statisztikai Hivatal.
Kiss Péter szerint ez a tény önmagában is megköti az MNB kezét (nem számolva a választások előtti fiskális intézkedések fogyasztásnövelő, így várhatóan inflációt is emelő hatásával), amelynek vezetői ráadásul rendre a szigorú és óvatos monetáris politika szükségességét hangsúlyozzák.
„Emiatt eleve nem vártunk változtatást a mai kamatdöntő üléstől, de a legutóbbi kormányzati megszólalások még inkább beszorították a jegybankot a szigorú pozícióba. A kamatcsökkentést sürgető kormányzati nyilatkozatok miatt a jegybanknak – legalább a kommunikációban – még a korábbinál is szigorúbbnak kell mutatkoznia ahhoz, hogy megerősítse a függetlenségét a piaci szereplők szemében” – mondja Kiss Péter.
Az infláció alakulása és a forint stabilitásának jegybanki elsődlegessége miatt az Amundi kitolta a kamatvágási várakozását jövő év közepére. Ezzel a forint erejének fő támasza – a magas reálkamat – továbbra is fennmaradhat, és a más devizákhoz mért kamatkülönbözet a többi jegybankok további kamatcsökkentése esetén még növekedhet is – véli Kiss.
