A kedd este megjelent kormányhatározat szerint a kormány egyetért a H5 Batthyány tér – Szentendre vonal „mielőbbi költséghatékony műszaki felújításával, egyben állomási, megállóhelyi, utastájékoztatási infrastruktúrájának fejlesztésével”. Pénzt azonban egyelőre nem adtak rá, csak „a racionalizált műszaki tartalommal rendelkező, kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindításával” értett egyet a kabinet, hozzátéve, hogy a vonalfejlesztés korábbi műszaki tartalmát racionalizálni kell, vagyis minden bizonnyal átdolgozzák. A kormányhatározat az ilyen dokumentumok többségétől eltérően nem jelöl meg se felelőst, se határidőt.
Debrecenben a kormány egyetért a 471. számú főút 1+000–2+850 km szelvény közötti szakasz négynyomúsításához kapcsolódó új csomópont megvalósításával, bár hozzáteszi, hogy „amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak”. Ennek érdekében az építési és közlekedési miniszter jövőre legfeljebb 960 millió forint kötelezettséget vállalhat. A 481. sz. főút négynyomúsítása II. ütemének kiviteli tervvel bezárólag történő előkészítésére pedig 285 millió forint jut.
Szegednek 825 milliót utaltak ki a közvilágítást, a belterületi utakat, a közparkokat és általában a közterületeket érintő átfogó infrastrukturális fejlesztésekre, tekintettel az ott megvalósuló „térségi jelentőségű nagyberuházás” azaz a BYD autógyár építkezésének többletköltségeire. Itt az illetékes minisztereknek a város önkormányzatát is be kell vonniuk a döntésekbe.
12,5 milliárd forintot szán a kormány a következő hat évben „nemzeti genetikai erőforrásaink védelmére és folyamatos fejlesztésére”, ebből 550 milliót már a jövő évi költségvetésből. Erősíteni kívánják az állami szerepvállalást, benne a növényi és haszonállat genetikai erőforrások hosszú távú megőrzését, a székelyföldi génmegőrzési programok megvalósításán keresztül a Kárpát-medencében megmaradt és még fellelhető genetikai erőforrások megőrzését, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ általános intézményi infrastrukturális fejlesztéseit és a társadalom ismereteinek növelését a génbankokban őrzött genetikai erőforrásokról és lehetséges hasznosításukról.
Ennek érdekében a Gödöllőn és Tápiószelén működő Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot felvették a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények közé.
