Nem tetszett Mészároséknak a 10 százalékos nyereségarány, megtámadták a Gubacsi hídra kiírt tendert
A V-Híd a közbeszerzés más részeit is kifogásolta.
A legfeljebb 10 százalékos haszonkulcsból és az ellenőrizhető alvállalkozói szerződésekből nem enged az állam senkinek, így a Mészáros-cégbirodalomhoz tartozó V-Hídnak sem – mondta a HVG-nek Lázár János. A miniszter szerint ha a jogvitájuk fennmarad, a V-Híd nem vehet részt vasútépítésekben, mert kizárhatják az állami beruházásokból.
Saját, a közbeszerzési törvény szigorítását célzó módosító javaslatát magyarázta hétfőn délelőtt Lázár János az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, amelyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, állami beruházásokon – így többek között a Budapest–Belgrád vasútvonalon is – dolgozó V-Híddal összefüggésben is érdekes kijelentést tett. Az ülés végén Lázár a HVG kérdésére megerősítette:
Lázár kifejtette: „A minisztériumnak az a politikája beruházóként, hogy aki dolgozik az államnak, az 10 százaléknál többet nem kereshet. Ezt a V-Híd vitatja, nem fogadja el, ezért a vele fönnálló viszonyainkat peresíti, és ezt a tételt folyamatosan vitatni kívánja a jövőben. Nem akarja továbbá megmutatni az alvállalkozói és szub-alvállalkozói szerződéseket.”
Az ügy előzménye, hogy a V-Híd Zrt. idén októberben megtámadta a Lázár-tárca 26,5 milliárd forintosra becsült tenderét, amellyel a Gubacsi vasúti híd kivitelezéséhez kerestek vállalkozót. A cég kifogásolta a maximum 10 százalékos nyereséghányad előírását és a teljes alvállalkozói láncolat ellenőrizhetőségét is jogsértőnek vélte – ezeket a kifogásokat azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította.
A V-Híd a közbeszerzés más részeit is kifogásolta.
A HVG-nek Lázár most megismételte: „Mi minden szerződést jóvá akarunk hagyni, amit ő köt, látni akarjuk, hogy ki mennyit keres az államon. Ez egy vita a V-Híddal, senkinek nem fogunk engedni, a V-Híd sem kereshet többet, mint bárki más Magyarországon.” A miniszter szerint elképzelhető, hogy a feltételeket nem teljesítő cégeket kizárhatják az állami közbeszerzésekről, így akár erre a sorsra juthat az állami vasútépítési projektekben lényegében monopolhelyzetben lévő Mészáros-cég is. Úgy fogalmazott:
Előfordulhat, hogy kizárjuk az állami beruházásokból, ha ez a jogvita fennmarad, és akkor a V-Híd nem fog tudni a vasútépítésekben részt venni. Ha ő nem fogadja el, hogy 10 százalékot kereshet, és nem hajlandó betekintést engedni a számaiba, akkor nyilván nem fog vasutat építeni Magyarországon.”
2023-hoz képest csökkent ugyan, de így is 39 milliárddal gazdagodott a felcsúti cégtulajdonos.
Arról a HVG már többször írt, hogy a V-Híd olykor szerződés nélkül dolgoztatja az alvállalkozóit, és esetenként annyit csúszik a kifizetésükkel, hogy a társaságok a csőd szélére kerülnek. Nemrég menesztették a cégvezető Sárváry Istvánt, többek szerint Lázár hatására. Ráadásul Mészáros másik nagy vasutas cége, az R-Kord is hasonló alvállalkozói gyakorlatot folytat. Minderről szó esett a Mészáros Lőrinccel nemrég az Indexen megjelent interjúban is.
Ebben Mészáros úgy fogalmazott: furcsa lenne, ha egy miniszter hatására menesztené egy cégvezetőjét, és Sárváry esetében sem ez történt. A ki nem fizetett – vagy nagy késéssel kifizetett – alvállalkozókról pedig a következőket mondta: „A Mészáros Csoportban mindig tisztességesen jártunk el a velünk dolgozó vállalatokkal, főként azokkal, akik korrektül teljesítettek. Fővállalkozó és alvállalkozó között természetesen előfordulhat vita, de ezeket minden esetben rendezzük.” Hozzátette:
Én is voltam alvállalkozó, tudom, milyen érzés, ha valakit hátrány ér. A fővállalkozónak nincs joga megkeseríteni az alvállalkozó életét – ezt én soha nem tűrném el. A mostani történet is inkább politikai támadás volt.”
Ami pedig a gazdasági bizottság hétfői ülésének fő témáját, a közbeszerzési törvény módosítását illeti, az a Strabag miatt született, pontosabban az M30-as autópálya szikszói szakaszának botránya miatt. A miniszter előbb rendkívüli auditot rendelt el a Strabagnál, mert a cég nem készült el a megcsúszott M30-as autópálya helyreállításával, majd arról beszélt, hogy a Strabag „átbaszott minket”, és egy kis kitérő után, amelyben bizonyíték nélkül azt állította, hogy a cég a Tisza Párt kampányát segíti, benyújtotta a közbeszerzési törvény módosítását, amellyel kizáratná a szerződésszegőket az állami beruházásokból.
Ha Lázár János beszól Magyar Péternek, az jobban érdekli az embereket, mint ha törvénnyel fenyeget – vonhattuk le a Strabag-ügy egyik tanulságát.
Apró szépséghiba, hogy ez már most is benne van a törvényben, de hát a kampány az kampány. Valójában a benyújtott törvényjavaslatból kiderül, hogy az eddigiekkel szemben a két évvel régebbi, akár öt évvel korábbi szerződésszegést is büntetnék, és a folyamatban lévő eljárásokra is érvényes lenne az új szabály.
A Strabag elleni csatájában a miniszter emelni igyekszik a tétet: belengette, hogy egy törvénymódosítással kizárná a közbeszerzésekből a rossz munkát végző cégeket. Csakhogy ez már most is benne van a jogszabályban, „szégyenfaluk” is van, ráadásul, ha Lázár komolyan fel kívánna lépni, akkor kezdhetné egy Mészáros Lőrinc-céggel.
(Nyitóképünk Lázár János a bizottsági ülésen. Fotó: Veres Viktor)
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.