Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
„Minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük” – hallgatta meg az ír válogatott Orbán Viktor tanácsát, a Fidesz most viszont a választás előtt próbál egy olyan fordítást bemutatni, mint amit az ír csapat csinált a magyarok ellen (egyben azt is megtudhattuk, hogy miután a magyar válogatott a 80. és a 96. percben kapott gólokkal lemaradt a vb-pótselejtezőről, milyen sok, megosztásra váró gondolata támadt minden megmondóembernek, influenszernek, és politikusnak, akkor is, ha semmit nem értenek a focihoz). Minden korábbinál nagyobb fordulatszámra kapcsolták az ígérgetést: a héten bemutatták a 14. havi nyugdíjról szóló törvényt, Orbán pedig a kisebb cégeknek ígért nagy támogatási csomagot, aztán falvaknak és városoknak szórtak ki pénzt éjszakai Magyar Közlönyökben. Majd kiderült, hogy nincs kolbászból a kerítés, a 14. havi nyugdíjról szóló törvény például az extra pénz háromnegyedét elsunnyogja, a céges csomag pedig nagyrészt már bejelentett tervekről és az inflációkövetésről szólt.
Szoboszlai Dominik a Írország elleni mérkőzést követően
AFP / NurPhoto / Robert Szaniszlo
Összességében így is akár 4000 milliárd forintig mehet el jövő év végéig a kampányköltekezés, ha majd pár év múlva az összes, akkorra tolt ígéretből valóság lesz. Az is világos lett mostanra, hogy hiába a szép szavak, a cégek nem tudnak akkora fizetésemeléseket kínálni, amilyet a kormány jónak tartana. Az újraiparosítási politika, amelyre a kormány ezermilliárdokat költött, totális kudarc lett, az Európai Bizottság pedig úgy számol, hogy a magyar gazdaság jócskán lemarad a regionális versenyben. A kormány ezt a háborúra és a németekre fogja, de nem emiatt vagyunk beláthatatlanul messze a 4 százalékos növekedés ígéretétől.
Azzal nem okozott meglepetést az MNB, hogy az eddigi szintjén, 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot, sokkal fontosabb volt viszont, hogy a döntés indoklásakor Varga Mihály jegybankelnök mindenkit igyekezett megnyugtatni: hiába lesznek a bázishatás miatt egy ideig szépek az inflációs számok, az alapfolyamatok olyanok, hogy még jó ideig maradhat a magasabb kamat.
Ennek hatására 381-ig erősödött a forint az euróhoz képest, ilyen szinten 2024 első napjai óta nem járt már az árfolyam. Egy kicsit az tudta megingatni a forintot, hogy Virág Barnabás MNB-alelnök bejelentette lemondását, de még onnan is gyorsan korrigált.
Nagyon megnyomták a kormányközeli vállalatok 2024-et – derül ki a HVG Top 500 összeállításából. A legnagyobb nyereséget összehozó cégek között még tovább nőtt azoknak az aránya, amelyek a kormányhoz közel álló üzletemberekhez kötődnek. Az ő esetükben az innovációt nem feltétlenül a kutatás-fejlesztési költségek között kell keresni.
A listából az is kiderül, hogy a profitrekorder cégek nyereségének több mint felét a szolgáltató szektor és a pénzügyes vállalatok adták. Ahogy arra is újabb bizonyítékot szolgáltat a Top 500, hogy mennyire vízfejű ez az ország.
A hét képe: kigyulladt a klímacsúcsnak helyet adó épület
AFP 2025. 11. 20. Lángoló pavilon a COP 30 koncferenciának otthon adó Belémben
JACQUELINE LISBOA / AFP
Végleg lehúzhatja a rolót az egyik legismertebb orosz cég. Úgy tűnik, hogy mégis működnek a szankciók: a Lukoil Oroszországon kívüli érdekeltségei helyi állami tulajdonba kerülhetnek, a belföldieket pedig elviheti a Rosznyefty.
A Lukoil sokáig az az energiacég volt, amelyet a Kreml nyugaton is elfogadhatónak próbált bemutatni, papíron távolabb állt az orosz államtól, külföldön a piaci versenyben is megállta a helyét, európai szinten is elfogadott vezetőkkel, de ez eddig tartott.
Az egyik legnagyobb magyar számítástechnikai nagykereskedő viszi tovább az Aqua.hu webshopot, miután az Aqua fizikai boltjait be kellett zárni – tudta meg a HVG. A CHS Hungary alá tartozó új vállalatot, amely folytatja az üzletet, egy nappal a boltbezárás előtt jegyezték be.
A magyar hátterű webshopok csak vergődnek, ha egyszer hiányzik az újító szándék és nincs régiós terjeszkedés sem. Az EU más országaiból érkező, valamint a kínai versenytársak viszont egyre magasabbra teszik a lécet.
A nagy nemzetközi összeugrások közepette egész váratlan áldozata lehet az ázsiai nagyhatalmi viszálynak: a szusi. Kína és Japán egyébként is törékeny viszonyában most épp Tajvan kérdése miatt lehet még rosszabb, Kína pedig megtalálta azt a pontot, amivel a legnagyobb bosszúságot okozhatja: ott szerepel a fenyegetések között a japán haláruk behozatalának teljes tilalma.
Hidenori Nagai / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP
De nem csak ebből a szempontból lehet baj, kemény szavak hangzanak el potenciális háborús helyzetről is. Az új japán miniszterelnök azt mondta, ha Kína hadászati lépést tenne Tajvan irányába, az katonai ellenlépéseket válthat ki – ez után a kínai fél elsőre még csak gazdasági nyomásgyakorlással próbálta megmutatni, ki az erősebb.
Utoljára készítettek az Egyesült Államokban egycentest, a legutolsó sorozatból mindössze öt darabot készített a pénzverde, hogy árverésre bocsássák azokat. A legkisebb váltópénzen tavaly 85 millió dollárt bukott az állam, ennyivel többe került ugyanis az előállítása, mint amekkora az értéke volt. Ráadásul egy becslés szerint az amerikaiak évente 68 millió dollárnyi egycentes vesztenek el vagy dobnak ki.
Persze még bőven lesz idő, amíg a 232 éve létező váltópénz kikopik a használatból. Most nagyjából 250 milliárd van belőle forgalomban, azaz még évtizedekig fel fog bukkanni a pénztáraknál – ezt a tapasztalatot mutatta Új-Zéland, Ausztrália és Kanada is a maga egycentesének felszámolásánál.
Nyitókép: AFP
