Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Niveus tanácsadó cég a kisvállalati és a kiskereskedelmi adó reformját kommentálta bővebben, de a maradék 9 pontról is gyorsértékelést adott. Rámutatnak: ezek között több olyan is van, ami korábban is ismert volt, a bejelentése pedig lényegi újdonságot nem tartalmazott.
Vállalkozói adó- és adminisztrációs terhek csökkentését célzó 11 pontos csomagot jelentett be hétfő délelőtt Orbán Viktor. Az újdonságokról itt írtunk bővebben, a Niveus üzleti tanácsadó cég pedig rögtön ki is elemezte a bejelentett változtatásokat, és saját kommentárjaival látta el azokat.
A társaság két változtatást kommentált bővebben, az egyik az, hogy Orbán bejelentése értelmében kiszélesítik a kisvállalati adóra (KIVA) jogosultak körét, a miniszterelnök szerint ezzel 4-5 ezer újabb vállalkozó tud majd belépni közéjük.
Ezzel kapcsolatban a Niveus hétfői közleménye megjegyzi, hogy a jelenlegi adatok szerint már százezres a kisvállalati adó (KIVA) szerint adózó cégek száma Magyarországon. Ezt támogatta, hogy a KIVA feltételeit folyamatosan javították, például az adókulcs 2022-ben 10 százalékra csökkent.
A korábbi sajtóinformációk alapján a belépési küszöböt a jelenlegi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintra kívánják emelni. A Niveus egy korábbi vizsgálata alapján csak közel 300 cég rendelkezik 3 milliárd forintot meghaladó, de 6 milliárd forintot el nem érő árbevétellel. Ők mindenképpen gondolkodhatnak majd a KIVA-adózásba való belépésben, amennyiben a létszámadatuk sem haladja majd meg a törvényben rögzített szintet.
Ugyanakkor nemcsak ők, hanem egyéb vállalkozások is beléphetnek ebbe az adózásba, amelyek eddig azért nem tehették meg, mert valamely mutatójuk (árbevétel, mérlegfőösszeg, létszám) már meghaladta a belépési küszöböt. Ami a KIVA-ba lépést még nehézzé teszi, hogy a mutatószámokat a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell vizsgálni, tehát egy multinacionális vállalkozás magyarországi leányvállalata sokszor nem jogosult a KIVA választására.
A Niveus szerint a változás nem érintene nagyon sok céget, de így is ezres nagyságrendű lehetne az a cégszám, amelyek a módosított szabályok szerint beléphetnének ebbe az adózási módba. A kilépési határ növelése pedig további cégek számára teszi hosszabb távon fenntarthatóvá a KIVA szerinti adózást.
A másik bővebben kommentált változtatás az, hogy emelik a kiskereskedelmi adó határsávjait. Orbán szerint 3500 vállalkozás terheit csökkentik, de az adókulcsok maradnak.
Ezzel kapcsolatban a Niveus megjegyzi, hogy a jelenlegi szabályozás alapján 500 millió forint adóalapig nem kell fizetni kiskereskedelmi adót, ezt tervezi megemelni a kormány 1 milliárd forintra, egyúttal várhatóan a sáv többi eleméhez is hozzányúlhat (pl. jelenleg 500 millió és 30 milliárd között „csak” 0,15% az adómérték).
A sáveltolás a kiadott kommunikáció szerint közel 3500 cégnek jelenthet adócsökkentést. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi adóból 2026-ra közel 12%-al több bevételt vár a kormány (295 milliárd Ft helyett csaknem 330 milliárd forintot), az is várható volt, hogy a legnagyobb kereskedelmi láncok adóterhelése nem csökken. Ennek eredményeképpen a legmagasabb 4,5%-os adómérték nem változna – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
A további kilenc ponthoz fűzött egymondatos Niveus-megjegyzések:
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?