A kormány elsunnyogja a 14. havi nyugdíj háromnegyedét

A 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénymódosítás csak a havi juttatás 25 százalékának kifizetését írja elő 2026-ra, az ígért fokozatos bevezetést nem írja törvénybe. Ha a kormány/párt nem tesz semmit, soha nem lesz 14. havi nyugdíj, csak 57. heti. 2020-ban még törvénybe írták a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetését.

Nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, a kormány máris benyújtotta az Országgyűlés elé a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénymódosítást.

Mármint a kormány nem a 14. havi nyugdíjat vezetné be, hanem az 57. hetit: 2026-ban az érintettek az őket megillető összeg 25 százalékára jogosultak.

A továbbiakról a nyugdíjtörvény módosítása nem rendelkezik, nem szerepel a módosításban, hogy 2027-ben 50 százalék, 2028-ban pedig 75 százalék jár.

Felmerülhet, hogy csak slendrián jogalkotás történik, ez azonban kizárható.

2020-ban, amikor a nyugdíjtörvény módosításával bevezették a 13. havi juttatást a kormány kodifikálta, hogy 2021-ben 25 százalék, 2022-ben 50 százalék, 2023-ban 75 százalék jár.

Igaz, a kormány aztán 2022-ben, az országgyűlési választás előtt „előre hozta” a teljes 13. hónap bevezetését. Ami azt illeti, a mostani módosító a nyugdíjtörvénynek épp arra a paragrafusára helyezi el az 57. heti nyugdíj bevezetését, mint anno a 13. havi nyugdíjét.

Nagy Márton gazdasági miniszter, a törvénymódosítás előadója
Fazekas István

A mostani módosítóban egyetlen utalás van a 14. havi juttatás fokozatos, teljes bevezetésére, a jogi erővel nem bíró indoklásban: „a juttatás bevezetése fokozatosan történik. A tizennegyedik havi nyugdíj összege a kifizetésének első évében, 2026-ban a nyugellátás 25 százaléka, és a Kormány döntése szerint 2030-ig el kell érnie a nyugellátás összegének 100 százalékát.”

Ha az Országgyűlés a jelen formájában fogadja el a nyugdíjtörvény módosítását, akkor a 14. havi juttatás további részleteinek bevezetése új jogalkotási aktusokat kíván majd. Az 57. havi juttatást bevezetik, ám ha nem történik semmi, akkor a 14. havi nyugdíj bevezetése ennyiben marad.

Az indoklásban található céldátum (2030) csak elvi állásfoglalás. Egyébként nem konzisztens az „évi egy heti plusz” elvével, azt követve ugyanis a nyugdíjasok már 2029-ben megkapnák a teljes pluszhavi juttatást.

Már Orbán is 14. havi nyugdíjat ígér, de mennyibe kerülne ez, és milyen inflációt okozna?

Hatalmas lyukat ütne az államkasszán, ha egyszerre vezetnék be a 14. havi nyugdíjat. Kisebb, de így is súlyos tétel akkor lenne ez, ha több évre elosztva adagolnák. Ráadásul, ahogy a 2021-2022-es osztogatás, úgy ez is csúnyán felfelé tolhatja az inflációt.

De még ha a kormány (a kormánypárt) tartja is magát az indoklásban megfogalmazott elvi állásfoglaláshoz,

nyugodtan megteheti, hogy a 14. havi nyugdíj maradék 75 százalékát majd csak 2030-ban vezeti be, akár egy lépésben. A 2026-os után soron következő  országgyűlési választás 2030-ban esedékes.

A törvényjavaslat benyújtásával együtt a Fidesz-frakció az Országgyűlés napirendjéről döntő Házbizottság rendkívüli ülésének összehívását is kezdeményezte hétfőn kora délutánra, hogy a 14. havi nyugdíjról szóló kampányjavaslat gyorsított tárgyalásáról döntsenek. A frakció a normál ügymenettől, a standard házszabályi rendelkezésektől való eltérést javasolja.

Eszerint már 18-án kedden megtartanák a javaslat általános vitáját és az esetleges módosító javaslatot vitáját is, majd a részletes vitát egy szakbizottság, a Törvényalkotási Bizottság folytatná le, a parlament pedig a tervek szerint december 10-én szavazna is a törvényjavaslatról. 

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

Pénznemváltás

Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?