Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kiadta a részhasználatbavételi engedélyt a paksi bővítés 5. blokkja (az új erőmű 1-es blokkja) nukleáris sziget talajszilárdítási munkáira. Erre az engedélyre van szükség ahhoz, hogy az építkezés folytatódhasson, a következő legfontosabb lépés a betonöntés – nemcsak gyakorlatilag fontos, hanem ez lesz az a pont, amikortól a beruházás épülő erőműnek minősül majd a nemzetközi sztenderdek szerint.
Se a Paks II., se a beruházásról rendszeresen kommunikáló Szijjártó Péter külgazdasági miniszter nem verte nagy dobra, de az engedélyhez kiadott tájékoztatásból most kiderült: az építkezés majdnem egy évig egy helyben toporgott, a most kiadott engedély feltételekkel terhelt.
A Paks II. az engedélykérelmet eredetileg 2024. december 3-án nyújtotta be, vagyis az engedély kiadása előtt közel egy évvel.
2024 novemberében azonban repedések jelentek meg az 5. blokki munkagödör munkatér-határoló falakén funkcionáló, szilárdított talajtestben, majd 2025. január 30-án a munkagödör déli alsó padka-félsziget két sarkán lokálisan szilárdított tömbök váltak el és omlottak le. Az OAH azonnal leállított minden munkavégzést. Ez annak idején nagy nyilvánosságot kapott.
https://hvg.hu/gazdasag/20250210_paksi-godoromlas-nem-godoromlas-levalt-sarok-paks-ii-aszodi-attila-nuklearis-energia-paksi-atomeromu
Nem kapott nagy nyilvánosságot – sőt egyáltalán semekkorát sem –, hogy a rész-használatbavételi engedélyezési eljárást az OAH – tekintettel arra, hogy a bekövetkezett esemény a talajszilárdított tömböt érintette, így az eljárással szorosan összefügg – 2025. január 31-én felfüggesztette.
A Paks II. és fővállalkozója (a Roszatom-leány JSC ASE) a javítások és a vizsgálatok elvégzése után április 22-én kérelmezte a munkatiltás feloldását. Az OAH június közepén engedte tovább a munkavégzést, ekkor folytatódott a rész-használatbavételi engedélyezési eljárás is.
A paksi építkezésen.
AFP / Kisbenedek Attila
A rész-használatbavételi engedélyezési eljárásban a nyár és ősz folyamán – az elkészült szerkezet munka és nukleáris biztonság igazolása végett – több körben hiánypótlásokat írt ki az OAH és szóbeli nyilatkozattételre szólította fel a Paks II. Zrt.-t. Az eljárás során a kiemelt kérdéskörök vizsgálatához az OAH szakértőket vont be, a minél megalapozottabb döntéshozatal érdekében – írja a tájékoztatóban a hivatal.
Az OAH végül november 4-én adta ki az engedélyt, de kötelezések teljesítését írta elő. Az OAH kötelezései megkövetelik:
- hogy a Paks II. Zrt. előzetesen tájékoztassa a hatóságot a déli munkatér-határoló falat megtámasztó töltés elbontásának ütemezéséről,
- a talajszilárdítás paramétereit az egyes építési fázisok statikai és földrengésállósági számításaiba megfelelően be kell építeni,
- hogy a Paks II. Zrt. jelezze az OAH felé a munkagödör állapotának bármely jelentősebb változását, így különösen a víztelenítő rendszer meghibásodását, a víznyomások kedvezőtlen alakulását, a földtani vagy hidrogeológiai adatok tervtől való eltérését, valamint a munkavégzés szünetelését,
- a kiegyenlítő betonréteg kivitelezése során felmerülő víznyomás‑változás esetén a felúszás elleni méretezés felülvizsgált dokumentációját kell benyújtani, míg elhúzódó (legalább 90 napos) leállás után a teljes munkagödör felülvizsgálata és dokumentálása kötelező a kivitelezés újraindítása előtt.
Szijjártó Péter legutóbb azt nyilatkozta, az első beton öntésére 2026 februárjában kerülhet sor. Ez október közepén történt, a miniszter akkor nem – akkor sem – említette, hogy az első beton öntéséhez függőben van egy fontos engedélyezés az OAH-nál.
Szó se róla, Szijjártó és a kormány lényegében egy évtizede folyamatosan jelentik be, hogy hamarosan megtörténik az első beton öntése. Süli János szakminiszter 2017 őszén 2020-ra taksálta az első beton öntését.
