Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A Kreml-közeli sajtó szerint egy esetleges ukrán elnökválasztás erejéig sem szabad leállítani a harcokat, ugyanakkor a lapszemléből az is kiderül, hogy a háború egyre súlyosabb terhet jelent az orosz gazdaságra.
A reggeli orosz lapok hangneméből az sugárzik, hogy továbbra is úgy képzelik, Moszkva diktálhatja a feltételeit egy ukrajnai békemegállapodásnak – derül ki a BBC oroszországi híreiért felelős szerkesztője, Steve Rosenberg csütörtöki sajtószemléjéből.
A hadsereg hivatalos lapja, a Krasznaja Zvezda (Vörös Csillag) arról ír, hogy a harctereken náluk a kezdeményezés, így egy tűzszünet kilátása kevéssé csábító Moszkva számára, még abban az esetben is, ha ezzel egy ukrán elnökválasztásnak teremtenék meg a lehetőségét.
A Moszkovszkij Komszomolec is azt írja, hogy egy ukrajnai elnökválasztás jelenleg nem szolgálná az orosz érdekeket. Egy, a lapnak nyilatkozó katonai szakértő kerek perec ki is jelentette: „Legyünk őszinték. Nem lesznek most választások Ukrajnában. Nem fogunk beleegyezni egy tűzszünetbe, mert nekünk Ukrajna kapitulációja kell”.
Mindez különösen Donald Trump békefáradozásainak tükrében figyelemre méltó. Mint arról korábban beszámoltunk, az amerikai–ukrán tárgyalások során folyamatosan változó béketerv legfrissebb változata szerint egy „szabad gazdasági zóna” jönne létre a Donbasznak az ukránok kezén lévő maradékán. Ezt Zelenszkij ugyan nem vetette el élből, ugyanakkor kijelentette, hogy erről az ukrán népnek kell döntenie választások vagy népszavazás útján. A csütörtöki orosz lapok szerint Moszkva ezt nem fogja hagyni.
A hurráoptimista háborús beszámolók, értékelések és latolgatások mellett azonban borúsabb hírek is megjelentek a csütörtöki orosz lapokban, bár ezek nem katonai, hanem gazdasági jellegűek. A Nyezaviszimaja Gazeta címlapján például a regionális költségvetések növekvő hiányáról lehet olvasni, mivel a kiadások mostanra kétszer akkora ütemben növekednek, mint a bevételek.
Az orosz régiók mintegy 60 százalékának költségvetésében több mint 600 milliárd rubeles lyuk tátong, ami a 2022-es adatok 11-szeresét jelenti. Persze az nem derül ki a lapból, hogy ennek bármi köze lenne az ukrajnai háborúhoz vagy az annak nyomán Oroszországgal szemben bejelentett nemzetközi szankciókhoz.
A Moszkovszkij Komszomolec arról tájékoztatja olvasóit, hogy januártól a moszkvai régióban a tömegközlekedés költségei csaknem 16 százalékkal (15,9%) megnövekednek. A jegyárak itt az elmúlt két év folyamán 24 százalékkal nőttek.
Képünk illusztráció.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra hivatkozott, hogy az új kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása.