Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy tervezet bevezetné a kiegészítő szociális pótlék fogalmát, a nevelőszülőknek pedig kiegészítő támogatást adna a nevelt gyerekek száma után.
Kiegészítő szociális pótlékot vezetne be a kormány a gyerekjóléti és gyerekvédelmi területen dolgozók számára – olvasható egy társadalmi vitára bocsátott rendelettervezetben, amelyről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter októberben már beszélt, amikor 15 százalékos béremelést ígért a szociális ágazatban. Akkor még nem volt világos, hogy a 2008-ban befagyasztott alapbért, vagy csak a pótlékokat kívánják emelni – a mostani tervezetből kiderül, hogy a 15 százalékos emelést kizárólag a pótlékok emelésével, valamint a kiegészítő pótlék bevezetésével képzeli el a kormány.
Az emelésre szükség is volt: egyrészt a kormány renoméját erősen megtépázták az elmúlt 2 évben kirobbant gyerekvédelmi botrányok, másrészt a dolgozók is egyre hangosabban követelték a bérek rendezését – ha ez megnyugtatóan nem is fog megtörténni, valamiféle elmozdulás várható, ha a tervezet hatályba lép.
Eszerint az a közalkalmazott, aki a vonatkozó jogszabályok szerint szociális vagy bölcsődei pótlékra jogosult (az orvosokra és ápolókra például ez nem vonatkozik), a fizetési osztálya és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kiegészítő szociális vagy bölcsődei pótlék illeti meg. Így például egy pályakezdő bölcsődei nevelő, szaktanácsadó fizetési osztálytól függően 39-42 ezer forint pluszt kapna, míg aki már 48 éve a pályán van, az 68-85 ezer forintban részesül havonta.
A kiegészítő szociális pótlék esetében jóval több (összesen tíz) fizetési osztály van felsorolva, a pályakezdők 14-41 ezer forint közötti összegben részesül, míg aki közel 50 éve a pályán van, az 18-74 ezer forint közötti összeget kap havonta.
A kifizetések olyan formában történnek, hogy az állam a fenntartónak ad támogatást, amelynek összege kizárólag a dolgozók bérnövekedésére, valamint az ezzel összefüggő közterhekre fordítható a 2026-os évre vonatkozóan. A rendelet kiköti, hogy a rendelettervezetben rögzített összegen felüli pótlékra a fenntartó nem igényelhet további támogatást.
A támogatást a rendelet két csoportra bontja, a fenntartó típusától függően:
Helyi önkormányzatok esetében a támogatás havi összeg, a tárgyhónapban kifizetendő, előző hónapra számított pótlékok szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A Magyar Államkincstár minden hónap 5-ig adatot szolgáltat a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek, a kifizetés a miniszter utalványozásával minden hónap 15-ig történik. Felhasználási határidő: december 31.
Nem állami fenntartók (egyház, civil, alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, ha meghatározott állami finanszírozásban vagy ellátási szerződésben benne vannak) esetén éves összeg van, amit az Államkincstár 2026 januárjában állapít meg. A mellékletben szereplő képlet szerint a jogosult dolgozók becsült vagy tényleges átlaglétszámát meg kell szorozni a pótlék összegével, majd 12-vel, növelve a szocho mértékével. Felhasználási határidő 2027. január 31.
A rendelettervezet a nevelőszülők díjazásához kapcsolódóan is kiegészítő támogatást vezet be, amelynek mértéke a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek száma. Eszerint egy gyerek után 875 ezer, kettő után 1,75 millió, három után 2,6 millió, míg 10 nevelt gyerek után 14,9 millió forint jár évente, a fenntartónak kifizetve. A speciális vagy kettős szükségletű gyerekek után többletdíj-támogatás is igényelhető, ennek összege gyerekenként évente 350 ezer forint, havi egyenlő részletekben folyósítva.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Az MBH szerint a szoftver az övék.