Egy év után először sikerült 4 százalék alá levinni az inflációt

Tavaly november óta nem történt ilyen: 4 százalék alá ment le a magyar infláció. Az elemzők is azt várták, hogy hosszú idő után most először kerülhet be az áremelkedés üteme az MNB 2-4 százalék közötti célsávjába, és ez így is történt.

A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé a legfrissebb adatait: idén novemberben 3,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak a tavaly ilyenkorinál.

Az elemzők már korábban is jelezték: novembertől 2026 tavaszáig a korábban látott 4,3-4,5 százalék környékinél jóval alacsonyabb infláció várható, az új év elején akár 3 százalék alá is lemehet a mutató. Erről három ok miatt lehetett ennyire magabiztos előrejelzéseket adni:

• Legutóbb épp 2024–2025 fordulóján volt egy nagyobb áremelkedés, úgyhogy egyre magasabb az a 12 hónappal ezelőtti árszint, amelyhez hasonlítva az aktuális árakat kijön az inflációs szám.
• Az árrések szabályozásával mesterségesen leszorítják az inflációt.
• A benzin viszonylag olcsó, miközben tavaly ilyenkor épp egy nagyot drágult.

Részletesen így jött ki a most közzétett szám:

• az élelmiszerek ára átlagosan 3,2 százalékkal magasabb a tavaly ilyenkorinál,
• a háztartási energia átlagos ára 9,8 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italok és a dohány 7,5 százalékkal drágult,
• a szolgáltatásoknál 6,5 százalékos volt az áremelkedés,
• a tartós cikkek 2,9 százalékkal kerülnek többe,
• a ruhák 1,4 százalékkal,
• az egyéb termékek nevű csoport, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel, 0,8 százalékkal még olcsóbb is lett.

Egy hónap alatt, októberről novemberre átlagosan 0,1 százalékkal nőttek az árak.

Európai összehasonlításban ez azt jelenti, hogy a 21 ország közül, amelynek már ismerjük az adatát, a negyedik legnagyobb a magyar infláció – az észt, a horvát és az osztrák adat magasabb a miénknél –, és amikor az EU többi országából is bejönnek a végleges számok, valószínűleg a román és talán a bolgár adat lesz a magyarnál nagyobb.

Az élelmiszerek októberről novemberre 0,2 százalékkal drágultak, a tavaly novemberihez képest mért 3,2 százalékos áremelkedés pedig ugyan még mindig magas, de 2024. szeptember óta a legalacsonyabb szint. Itt fontos szerepet játszik az árrés szabályozása – és az még ezekben a számokban nem is látszhat, hogy decembertől újabb élelmiszerekre terjesztették ki –, azt pedig a HVG havi bevásárlókosara is bemutatta, hogy sok élelmiszer ára csökkent, a tojás és a kenyér rontotta az összképet.

A legjobban az édesipari lisztesáru drágult, egy év alatt 15,9 százalékkal, ezt követi a kávé 14,9, a büféáruk 11,3, a tojás 11,2, a csokoládé és kakaó 10,7, valamint az étolaj 10,7 százalékos áremelkedése. Ezt ellensúlyozza, hogy a margarin 28,3, a liszt 15,3 százalékkal olcsóbb lett, a tejtermékek ára 11,4, a tejé 8,1, a sertéshúsé pedig 7,8 százalékkal ment lejjebb. A bevásárlókosarunkban mért változást erősítette meg a KSH is: októberről novemberre a legjobban, 3,6 százalékkal a tojás ára szökött fel.

A szolgáltató szektorban is próbálkozott a kormány, illetve a bankok esetében az MNB az áremelkedés megfékezésével, ott nem volt ennyire látványos a hatás. A telefon- és internetdíj, a banki díjak, valamint a legfontosabbak közül az egészségügyi és az oktatási szolgáltatások (ez utóbbi kettőnek az árát nem próbálta meg a kormány lenyomni) idén januárban drágult egy nagyot, akkor fog majd csökkenni igazán az infláció, amikor ez kifut a bázisból. Addig is azt látjuk, hogy az önkéntesnek nevezett díjkorlátozás ellenére a telefon- és internetdíjak 10,9, a banki díjakat is magába foglaló „fel nem sorolt szolgáltatások” nevű csoport pedig 4,9 százalékkal drágább, mint egy éve volt. A szolgáltatások közül a leginkább az üdülési szolgáltatások 12,2, valamint a járműjavítás és -karbantartás 10 százalékos áremelkedése húzta fel az inflációt, de a lakáskarbantartás 9,2, valamint az egészségügyi szolgáltatások 8 százalékos áremelkedése sem csekély.

Nagyon nagy részét magyarázza az infláció lassulásának az, ami az üzemanyagárakkal történik. Tavaly novemberben egy liter gázolaj átlagosan 619 forintba került, ugyanennyi benzin 606 forintba, most 588, illetve 575 forint az ár. Az 5 százalékos üzemanyagár-esésnek nagyon fontos szerepe van abban, hogy lejjebb ment az infláció – a kényelmetlen részlet ebben az, hogy ez szinte teljes mértékben független attól, ami Magyarországon történik, azaz kitettek vagyunk a külföldi hatásoknak.

Az „egyéb cikkek, üzemanyagok” elnevezésű kategóriában a benzin mellett a másik nagyon fontos tétel a gyógyszer, amelyekre szintén „önkéntes” árkorlátozást vállaltak kormányzati nyomásra idén. Ezeknek az ára most 5,1 magasabb átlagosan, mint tavaly novemberben volt.

A tartós cikkeknél és a ruháknál a korábbiaknál erősebb forint segített. A magyar deviza már hónapok óta viszonylag erős, legalábbis a korábbiakhoz képest, és ez mostanra már a fogyasztói árakba is átszivárgott: most már azok a termékek vannak a boltokban, amelyeket néhány hónapja már egy erősödő forintárfolyam mellett tudtak beszerezni a kereskedők. A bútorok és más háztartási tartós termékek átlagosan 2,7, a járművek 3,7 százalékkal drágábbak az egy évvel korábbinál, az elektronikai cikkek pedig 1,2 százalékkal még olcsóbbak is lettek.

Külön ki kell térni a háztartási energiára is, hiszen az előző négy hónapban ez volt az a tétel, amely miatt nem sikerült 4 százalék alá vinni az inflációt. Úgy jött ki extrémen magas szám, hogy hónapokon át mértek 23 százalékos drágulást a vezetékes gáznál, most 22 százalékosat – miközben valójában ez fix áras, egy fillérrel sem lett drágább vagy olcsóbb. A magyarázat az, hogy a rezsicsökkentés elengedése óta minden hónapban megbecsüli a KSH, mennyi fogyott a fogyasztási határ alatti, nyomott árú gázból, és mennyi az afölötti, hétszeres árúból. Idén pedig a szokatlanul hűvös május miatt jóval többen csúsztak át a rezsicsökkentési korlát fölé.

A mostani adat így összességében jó lett, de arra már az előrejelzéseknél is figyelmeztettek az elemzők, hogy az árstabilitási gondok ettől még megmaradtak. Épp azért is, mert az árrésstop nyomja lejjebb az inflációt – az MNB korábbi számítása szerint ez és az önkéntesnek nevezett árkorlátozások együtt az év egészében 1,1 százalékponttal, de miután kibővítették a nyomott árrésű termékek körét, ez a hatás már 1,5 százalékos is lehet. Márpedig ez nem tarthat örökké, a kivezetésekor ugyanígy megugorhatnak majd az árak.

A jegybank a legutóbbi kamatdöntése után arról mutatott be számítást: hiába lesz egy-két hónapban már jövőre az év elején kettessel kezdődő szám, úgy majd csak 2027 elejére kerülhet 3 százalék környékére az infláció, hogy fenntartható módon ott is maradjon. Az OECD úgy számol, hogy idén 4,6, jövőre pedig 3,8 százalékos lehet éves átlagban a mutató. Arra a problémára pedig továbbra sem érkezett meg a megoldás, hogy az inflációérzékelés még mindig magas, a fogyasztók és gyakran a cégek is úgy hozzák meg a pénzügyi döntéseiket, mintha a valódinak többszöröse volna az infláció.