Új év, új szabályok – január 1-jével elindult a választási osztogatások újabb köre, megérkezett az inflációkövető adóemelés, kivéve a benzinre, mert azt a választás utánra halasztotta a kormány, és persze megváltozott a nyugdíj és a minimálbér is. És egy sor más szabály is módosult – ezeket itt gyűjtöttük össze.
A kormány közzétette az új gazdasági ígéreteinek listáját, egészen 2029-ig. Az előttünk álló évek mindegyikében 3 százalék körül fog nőni a gazdaság – ígérik Nagy Mártonék, akik már 2023-ra, 2024-re és 2025-re is megígérték a 4 százalék körüli növekedést. A hitelminősítők miatt már nem kell aggódnia a kormánynak, azok csak májusban fogják legközelebb értékelni a magyar helyzetet. A Költségvetési Tanács viszont számolt egy sort: szerintük 2027-ben majd 1,7 százalékponttal kell javítani a kormányzati szektor elsődleges egyenlegét – kevésbé udvariasan megfogalmazva jókora megszorítás fog kelleni, adócsökkentésekre pedig nem lesz tér.
Budapestet eközben még 2025 utolsó napjaiban soron kívül bóvliba vágta a Moody's, de a főváros némi trükközéssel nem ment csődbe december 31-én.
„Az Orbán-kormány arra készül, hogy egyszer, egy alkalmas pillanatban az ország ki fog kerülni az unióból, addig pedig a lehető legtöbbet próbálja kiszedni belőle, és a kereteket gyengíti” – mondta Bajnai Gordon a HVG-nek adott interjújában. Az egykori miniszterelnök arról is beszélt, a NER elitje számára sokkal nagyobb a tét idén, mint egy normális demokrácia választásán, a világban viszont nem egy, hanem 15-20 év még, mire kiforr, mire is vezet az összes olyan átalakulás, amit mostanában láthatunk.
Arra a kérdésre pedig, hogy lehet-e felnőttként tekinteni az állampolgárokra, azt válaszolta: „mivel a populizmusnak alárendelt kormányzás idővel kudarchoz vezet, Magyarországon is eljöhet egy olyan kijózanító pillanat, amikor legalább egy ideig megint lehet értelmesen és komolyan beszélni közös dolgainkról.”
Van ország a közelben, ahol 2026. január 1-je a szokásos újévinél sokkal nagyobb változást hozott: Bulgáriában most vezették be az eurót. Ez különösen látványos egy olyan országban, amely majdnem minden EU-s listán az utolsók közé tartozik, ráadásul évek óta tart a politikai káosz. Mégis az, ahogyan az 1990-es évek hiperinflációjának sokkja ott él a bolgárok emlékeiben, legalább azt a nemzeti konszenzust létrehozta, hogy a stabilitás fontos – ennek logikus következménye lett az euróbevezetés.
Stephanie Lose dán gazdasági miniszter, Temenuzska Petkova bolgár pénzügyminiszter és Paschal Donohoe, az Eurogroup elnöke mutatják be Brüsszelben a bolgár euróérmeket
Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP
Magyarországon egyelőre itt nem tartunk. Pedig a jövő nagy kérdése nálunk is az lesz, hogy sikerül-e visszatalálni az európai együttműködéshez. Most, hogy véget ért a XXI. század első negyede, megnéztük a fő gazdasági statisztikákat, mi mindent ért el ez az ország 2001 és 2025 között, hogyan hasonlítható ez a korábbi negyedszázadokhoz, és a számok is azt igazolják: az EU-tagságunk annyira fontos löket volt Magyarországnak, amihez történelmi léptékben is csak a világháború utáni újjáépítés fogható.
A hét képe: 2025-ben jól teljesített a forint a régiónk más pénzeihez képest, hosszabb távon már nem ennyire szép a helyzet
Visszakozott az Európai Bizottság, megkötésekkel, de 2035 után is lehetővé tenné a robbanómotoros járművek gyártását – döntés a javaslatról január végén jön. Ez az autóipar hagyományos szereplői szerint az ipar túlélési esélyét jelenti, de még ők is arra panaszkodnak, hogy nincs elég ösztönző a fejlődésre, az e-autók európai gyártói nyilván nem boldogok, a környezetvédők pedig úgy értékelik a helyzetet, hogy a testület megadta magát az autólobbinak.
Vagyis a csomagtól igazán senki sem lett boldogabb. Legalábbis Európában – Kína autóipara ugyanis, amely egyre inkább az elektromos autókban látja a jövőt, úgy érezheti, hogy hosszú távon hatalmas ajándékot kapott az EU-tól, ha most nem lesz elég ösztönzés, hogy versenyképesebbé tegyék az európai járműveket.
Egy apró, de annál nagyobb jelentőségű törvénymódosítással kedveskedett a kormány karácsonyra a földvásárlást tervezőknek – szó szerint karácsonyra, december 24-én lépett ugyanis életbe a földtörvény pár nappal korábban jól eldugva behozott átírása. Ezek után már szabad lesz haszonbérleti szerződéssel átadni a földbirtokot más termelőnek, amely akár vállalkozás is lehet.
Túry Gergely
Vagyis ezek után hiába marad a szabály, hogy csak természetes személynek lehet a birtokában termőföld és mindenkinek maximum 300 hektárja lehet, ha valaki (ide nyugodtan helyettesítsük be kedvenc NER-oligarcháink neveit) földet akar, más dolga sincs, mint egy cégének találni egy gazdát, aki szívesen köt velük haszonbérleti szerződést.
Már egy ideje nem az élelmiszerek jelentik az inflációnk legdurvább részét, főleg ha csak a bolti vásárlásokat nézzük (azaz a teljes élelmiszerinflációból kivesszük a házon kívüli étkezést) – ezt támasztotta alá a HVG havi bevásárlókosara is. A vasárnapi ebédhez szükséges hozzávalókat a nagyobb boltláncokban összességében olcsóbban lehetett megvásárolni az előző havihoz és az egy évvel korábbihoz képest is.
Éves szinten a vaj ára csökkent a legnagyobb mértékben, amit a nemzetközi trendek is segítenek. A legnagyobb drágulást az alapanyagaink közül az étolaj mutatta be.
Szerződést között az Országos Rendőr-főkapitányság Balásy Gyula cégeinek konzorciumával médiaügynökségi feladatokra. Amiben most az az igazi érdekesség, hogy a rendőrség olyan cégekkel szerződött, amelyeknek a korábbi megbízásai miatt még mindig tart a nyomozás.
Igaz, amellett, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, az ORFK-nak nem is nagyon lehetett más választása, mert a kommunikációs tevékenységet a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül kell beszerezni. A műszaki leírás szerint az ORFK célzott közösségi médiakampányt indít a TikTokon és a Facebookon, amelynek célja a rendőri hivatás iránt érdeklődők elérése, a képzésekre történő jelentkezés ösztönzése, különös tekintettel a szerződéses határvadász képzés népszerűsítésére.
