Hét és tizenkét éves eurókötvények kibocsátását kezdte meg Magyarország december 7-én, szerdán, a hosszabb papír zöld kötvény lehet – írja a Portfolio a Reuters piaci információi alapján.
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) hozamban a 4,5, illetve az 5,2 százalék környékét célozhatja.
A Reuters beszámolója szerint kora délutánig már több mint 8 milliárd eurónyi ajánlatot nyújtottak be a befektetők. Egyelőre nem tudni, mennyit fogad el ebből az ÁKK, mindenesetre egy éve hasonló eurókötvényekből összesen 2,5 milliárd eurónyit (ezermilliárd forintnyit) bocsátott ki az ÁKK. A magas érdeklődésnek köszönhetően a hozamok végül alacsonyabbak lehetnek a adósságkezelő által eredetileg célzottnál, nagyjából 25 bázisponttal.
Már évek óta megszokott, hogy az ÁKK egy – vagy két – nagy devizakötvény-kibocsátással indítja az évet.
Az ÁKK tavaly december elején mutatta be a 2026-os finanszírozási tervét. A költségvetés 2026. évi nettó finanszírozási igénye 5445 milliárd forint, amelyet ugyanekkora nettó kibocsátás finanszíroz. A bruttó adósságkibocsátás ennél jóval magasabb, hiszen a nagyobb része újrafinanszírozást – törlesztés, visszavásárlás – szolgál.
A 2026. évi teljes bruttó kibocsátás tervezett összege 16 391 milliárd forint, amiből 12 653 milliárd forintot (77%) a forintkibocsátások, 3738 milliárd forintot (9,6 milliárd euró, 23%) a devizakibocsátások képviselnek.
A deviza-forrásbevonás szempontjából az ÁKK arra számít, hogy Magyarország hozzájut az uniós fegyverkezési hitelkeretből (SAFE) 2 milliárd euró előleghez. A SAFE-forrás elköltése a kormány számára kötött lesz, az adósságfinanszírozás tekintetében ugyanakkor azt jelenti, hogy az államnak ezt a devizaösszeget nem a piacról, magasabb kamatok mellett kell előteremtenie.
Az államadósság összetételével kapcsolatban fontos változás, hogy
a devizaadósság arányának 30 százalékos limitét az ÁKK kiegészíti egy +/- 3 százalékpontos toleranciasávval.
Vagyis a jövőben a devizaadósság részaránya meghaladhatja a 30 százalékot. A mostani kibocsátással minden bizonnyal át is lépi. (A 30 százalék eddig is csak elvi korlát volt, az ÁKK átlépte már korábban, igaz, az arányok teljesülését természetesen befolyásolja a forint árfolyamának változása.)
