Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Kína a világon eddig valaha mért legnagyobb külkereskedelmi többletét hozta tető alá 2025-ben
– jelentette be Kína Vámügyi Főigazgatósága a CNN cikke szerint.
Az export és az import különbözetéből kiszámolható külkereskedelmi mérlege 1,2 billió – 1200 milliárd – dollárra ugrott a világ második legnagyobb gazdaságának, ami 20 százalékos növekedés 2024-hez képest. A szám nem meglepő, már novemberben 1 billió dollár fölött volt a kínai külkereskedelmi szufficit.
A rekorder összeg annak ellenére jött össze, hogy 2025-öt Donald Trump amerikai elnök a vámháborúnak szentelte. Narratív szempontból a vámháború legfőbb célpontja Kína volt – és éppen neki sikerült valódi alkupozíciót kialakítania azzal, hogy hiteles megtorló lépéseket helyezett kilátásba.
https://hvg.hu/gazdasag/20251208_Omlik-az-EU-ba-a-kinai-aru-a-Trump-vamok-miatt-mar-ezermilliard-dollaros-az-idei-kulkereskedelmi-tobbletuk
A Kínával szemben jelenleg érvényes 20 százalékos amerikai vámok korábban akár 145 százalékig is emelkedtek, de Peking könnyen vissza tudott vágni olyan eszközökkel, mint például a ritkaföldfémek exportkorlátozása. Noha a status quo tart, Trump nemrég arról beszélt, hogy a szankció alatt álló iráni nyersanyagok vásárlói további 25 százalékpontos vámemelést kaphatnak a nyakukba. Ez elsősorban Pekinget érinti, amely a perzsa kőolaj legnagyobb felvásárlója.
Ugyanakkor nem igaz, hogy a vámoknak ne lett volna hatásuk: az Egyesült Államokba irányuló kínai export – amely hagyományosan a legfontosabb piacuk – 19,5 százalékkal visszaesett.
A csökkenés viszont nem ingatta meg a masszív kínai külkereskedelmi többletet, mivel a kivitelüket át tudták irányítani, vagy más régiókon keresztül szállítottak az Egyesült Államokba.
Más piacokon nőtt a kivitel értéke: Afrikába 26,5 százalékkal, Délkelet-Ázsiába 14 százalékkal, az Európai Unióba 9 százalékkal, Latin-Amerikába pedig 8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
Mi történt?
Az ázsiai ország gazdasági szerkezete hagyományosan külkereskedelem-orientált. Ennek egyik fő oka, hogy a belső kereslet – különösen a fogyasztás – gyenge, mivel a lakosság jövedelmi helyzete korlátozott. A helyzetet tovább rontotta a 2021 óta tartó ingatlanpiaci összeomlás, amely sokak megtakarításait felemésztette, így a belföldi piacon kevesebb kínai termék talál vevőre, ezért azok exportra kerülnek – miközben a költségesebb nyugati importot a háztartások gyakran nem tudják megfizetni.
A szerkezet nem organikusan alakult így: Peking deklarált célja az önellátásra való törekvés, különösen az ipari szektorokban, amit az ország évtized végéig szóló ötéves terve szintén megerősített. A gyenge – egyes vádak szerint mesterségesen alulértékelt – kínai valuta az exportnak kedvez, mivel a külföldi piacokon olcsóbbá teszi az ország termékeit, miközben az importot drágítja. Ezt a hatást a nyugati országokban tapasztalt magas infláció tovább erősítette, ami még inkább eltolta az átváltási arányokat.
Mindez ugyanakkor komoly kockázatokat is jelent Peking számára. Az ország deflációval küzd, amit a gyenge belső fogyasztás miatt kialakuló ipari kapacitásfelesleg táplál.
Emellett kényszerpályát is teremt: a kínai gazdaság teljesítménye veszélyesen nagy mértékben függ a külkereskedelemtől, és ez a ráutaltság érdemi strukturális átalakítások nélkül aligha csökkenthető.
Kína egyébként 1993 óta folyamatosan pozitív külkereskedelmi mérleggel zár, ám a mostani rekord túllépi az elmúlt évtizedek inflációval arányosított előrejelzéseit.
Az ipari termékek óriási arányú kivitele azt is eredményezi, hogy az árudömping tönkreteszi a célországok iparát. A Nemzetközi Valutaalap már decemberben arra szólította fel Kínát, hogy hozzon „bátor döntést” a strukturális reformok felgyorsításáról, és mozduljon el a fogyasztásorientált modell felé.
Kína egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy az exportból további növekedést generáljon, és az exportvezérelt növekedéstől való függés fenntartása tovább fokozhatja a globális kereskedelmi feszültségeket
– mondta Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója.
Nyitóképünk: Kínai konténerszállító a kaliforniai Oakland kikötőjében. Fotó: AFP
