Teljesen esélytelen a kormány által erőltetett 4 százalékos növekedés

Még a legoptimistább becslések szerint sem tartható a kormány által középtávon, 2-3 éves távlatban megfogalmazott 4 százalékos GDP-növekedés – olvasható egy közgazdászok által jegyzett, a Telexen megjelent cikkben.

Megjegyzik: a kormányzat az elmúlt években rendre lefelé módosította a rövid távú, tehát egyéves növekedési előrejelzéseit, így például 2025 elején Orbán Viktor a tavalyi évre 3-6 százalékos bővülést várt, végül 0,2 százalék lett a valós GDP-növekedés (ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter végül a németekre kente). A 2-3 évre vonatkozó prognózisok ugyanakkor továbbra is 4 százalékos vagy a feletti bővüléssel számolnak.

A munkaerőoldalon a fő korlát a demográfia: az Eurostat előrejelzése szerint a munkaképes korú népesség évente nagyjából 0,6 százalékkal csökkenhet, az ENSZ becslése ennél is rosszabb pályát jelez. Az aktivitási ráta emelkedése valamelyest ellensúlyozhatja ezt, de a cikk szerint a hazai aktivitási ráta (78%) már most az uniós átlag (75%) felett van, így a további bővülés legfeljebb korlátozott növekedési többletet adhat, ezt évi 0,4 százalékra becsülik.

A tőkeállomány bővülésénél a beruházások kulcsfontosságúak, de a szerzők óvatosságra intenek: az inflációs kockázatok miatt az MNB-nek szigorú monetáris politikát kell folytatnia, emellett a kieső uniós források és a strukturális költségvetési problémák szűkítik a mozgásteret. A nemzetközi bizonytalanságok a külföldi beruházásokat is kockáztatják, különösen úgy, hogy a húzóágazatok, például az autóipar és az akkumulátorgyártás „a kereskedelmi feszültségek középpontjába kerültek” – fogalmaznak a szerzők. Várakozásuk szerint a tőkeállomány növekedési üteme az elmúlt tíz év átlagához képest némiképp csökken, de évi 2 százalékos bővülésével így is tartósan meghaladja az uniós átlagot.

A döntő tényező a termelékenység lenne, de ebben Magyarország az elmúlt időszakokban gyengén teljesített. A régiós átlag az elmúlt 15 évben évi 1,3 százalék, a magyar átlag évi 1 százalék körül volt, a szerzők mégis nagyon optimisták, 1,5 százalékos forgatókönyvvel számolnak.

Ezek alapján (tehát inkább optimista, mintsem konzervatív becslésekkel) a közgazdászok úgy látják: a magyar gazdaság tartós növekedése legfeljebb az évi 2,5 százalékot érheti el, a 4 százalékos bővüléshez gyökeres gazdaságpolitikai fordulat kell, ebben pedig a kulcs a termelékenység növelése lehet, amihez elengedhetetlen az oktatás, az egészségügy és a kutatás fejlesztése, valamint a szabályozói környezet kiszámíthatóvá tétele – csupa olyan dolog, amit a kormány politikája az elmúlt években sutba dobott.